Wikiszótár huwiktionary https://hu.wiktionary.org/wiki/Wikisz%C3%B3t%C3%A1r:Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.44.0-wmf.6 case-sensitive Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikiszótár Wikiszótár-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita Függelék Függelékvita Index Indexvita TimedText TimedText talk Modul Modulvita 0 1968 3479293 2857650 2024-12-05T19:55:15Z 2001:4C4E:2F41:3D00:58B4:E740:15FE:CEC8 Eltávolította a lap teljes tartalmát 3479293 wikitext text/x-wiki phoiac9h4m842xq45sp7s6u21eteeq1 3479294 3479293 2024-12-05T19:55:46Z Jet Pilot 32064 Undid edits by [[Special:Contribs/2001:4C4E:2F41:3D00:58B4:E740:15FE:CEC8|2001:4C4E:2F41:3D00:58B4:E740:15FE:CEC8]] ([[User talk:2001:4C4E:2F41:3D00:58B4:E740:15FE:CEC8|talk]]) to last version by Zezounet: unexplained content removal 3479294 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} # {{régies|lang=hu}} [[utónév]] (19. század) # {{nyelvtan|lang=hu}} [[tulajdonság|Tulajdonságot]], [[minőség]]et, [[hovatartozás]]t jelölő [[szófaj]]. Kérdőszava: ''[[milyen]]? [[melyik]]?'' {{-etim-}} {{összeetim|mellék|név|magyar}}, a német [[Beiwort]] szó tükörfordítása. {{-ford-}} {{trans-top}} *{{af}}: byvoeglike {{t|af|naamwoord}} *{{sq}}: {{t|sq|mbiemër}} *{{en}}: {{t|en|adjective}} *{{arc}}: {{t|arc|גדשניא|m}} *{{az}}: {{t|az|sifət}} *{{ba}}: {{t|ba|сифат}} *{{eu}}: {{t|eu|izenondo}} *{{be}}: {{t|be|прыметнік|m}} *{{bn}}: {{t|bn|বিশেষণ|tr=bisheshawn}} *{{br}}: {{t|br|anv-gwan}} *{{bg}}: прилагателно {{t|bg|име|n}} *{{ce}}: {{t|ce|билгалдош}} *{{cs}}: přídavné {{t|cs|jméno|n}} *{{da}}: {{t|da|tillægsord}} *{{myv}}: {{t|myv|раствал}} *{{et}}: {{t-|et|omadussõna}} *{{fo}}: {{t|fo|lýsingarorð|n}} *{{fr}}: {{t|fr|adjectif}} *{{fi}}: {{t|fi|laatusana}} *{{fy}}: {{t|fy|eigenskipswurd|n}} *{{el}}: {{t|el|επίθετο|n}} *:{{grc}}: {{t|grc|ἐπιθετικόν|n}}, {{t|grc|ἐπίθετον|n}} *{{hi}}: {{t-|hi|बिशेषण|m}}, {{t|hi|विशेषण|m}} *{{nl}}: bijvoeglijk {{nl}}: {{t|nl|naamwoord|n}} *{{id}}: {{t|id|kata}} [[sifat]], {{t|id|kata}} keadaan *{{is}}: {{t|is|lýsingarorð|n}} *{{ja}}: {{t|ja|形容詞|tr=けいようし, keiyōshi}} , {{t+|ja|形容動詞|tr=けいようどうし, keiyō-dōshi}} *{{kn}}: {{t|kn|ವಿಶೇಷಣ}} *{{csb}}: {{t|csb|przëdownik|m}} *{{km}}: {{t|km|គុណនាម|tr=kunnaneam}} *{{zh}}: {{t|cmn|形容詞}}, {{t|cmn|形容词|tr=xíngróngcí}} *{{ko}}: {{t|ko|형용사|tr=hyeong-yongsa}} ({{t|ko|形容詞}}) *{{crh}}: {{t|crh|sıfat}} {{trans-mid}} *{{lo}}: {{t|lo|ຄຳຄຸນນາມ}} *{{pl}}: {{t|pl|przymiotnik|m}} *{{lv}}: īpašības {{t|lv|vārds|m}} *{{ln}}: {{t|ln|likonzámí}} *{{lt}}: {{t|lt|būdvardis}} *{{mk}}: {{t|mk|придавен|m}}, {{t|mk|придавски|m}} *{{ms}}: {{t|ms|kata}} [[sifat]], {{t|ms|kata}} *{{ml}}: {{t|ml|നാമവിശേഷണം}} *{{gv}}: {{t|gv|marennym|m}} *{{mi}}: {{t|mi|kupuāhua}} *{{mn}}: тэмдэг {{t|mn|нэр}} *{{de}}: {{t|de|Beiwort|n}}, {{t|de|Eigenschaftswort|n}} *{{ru}}: {{t|ru|прилагательное|n}}, {{t|ru|прилагательный|n}} *{{or}}: {{t|or|ବିଶେଷଣ|tr=biśeṣaṇ}} *{{hy}}: {{t-|hy|ածական}} *{{fa}}: {{t|fa|صفت}} *{{sa}}: {{t-|sa|विशेषण|m}} *{{sh}}: {{t|sh|придев|m}}, {{t|sh|pridev}}, {{t|sh|придјев|m}}, {{t|sh|pridjev}} *{{sk}}: prídavné {{t|sk|meno|n}} *{{sl}}: {{t|sl|pridevnik|m}} *{{sw}}: {{t|sw|kivumishi}}, {{t|sw|sifa}} *{{tl}}: {{t|tl|pang-uri}} *{{tg}}: {{t|tg|сифат}} *{{ta}}: {{t|ta|உரிச்சொல்}} *{{tt}}: {{t|tt|сыйфат}} *{{te}}: {{t|te|విశేషణము}} *{{th}}: {{t|th|คำคุณศัพท์|tr=kam koon sàp}} *{{tr}}: {{t|tr|sıfat}}, ön {{t|tr|ad}} *{{tk}}: {{t|tk|sypat}} *{{uk}}: {{t|uk|прикметник|m}} *{{ur}}: {{t|ur|بشیشن|m|tr=bišešan}}, {{t|ur|صفت|f|tr=sifat}} *{{uz}}: {{t|uz|sifat}} *{{vi}}: {{t|vi|tính từ}}, {{t|vi|có tính chất tính từ}} *{{vro}}: {{t|vro|umahussyna}} *{{cy}}: {{t|cy|ansoddair|m}} *{{zza}}: {{t|zza|sifet}}, {{t|zza|vername}} *{{zu}}: {{t|zu|isiphawulo}} {{trans-bottom}} {{-der-}} * [[melléknévi]] * {{összetételek}}: [[melléknévképző]] {{szf}} 0zx68ka94hxc561jcsidozrbwcw06hy 0 13219 3479278 3449924 2024-12-05T16:43:22Z LinguisticMystic 22848 3479278 wikitext text/x-wiki {{also|Kőnig}} {{deumes}} #[[király]] {{-etim-}} Lásd a [[konung]] szót. {{deumesr}} ---- {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|ppl}} [[?]] {{hunl}} kf1f6ymxsproqam1vehkr9jsj7o4v6a 0 30870 3479277 2753968 2024-12-05T14:34:03Z Nucleus hydro elemon 32156 3479277 wikitext text/x-wiki [[Fájl:Sulfuric acid.svg|right|200px]] {{hunfn}} # ([[H₂SO₄]]) igen erős sav, a szerves anyagokat roncsolja. {{-etim-}} {{összeetim|kén|sav|magyar}}, a német [[Schwefelsäure]] szó tükörfordítása {{-ford-}} {{trans-top|H₂SO₄}} *{{en}}: {{t|en|sulfuric acid}} *{{cs}}: {{t+|cs|kyselina sírová|f}} *{{fi}}: {{t+|fi|rikkihappo}} *{{fr}}: {{t+|fr|acide sulfurique|m}} *{{el}}: {{t|el|θεϊκό οξύ|n}} *{{nl}}: {{t+|nl|zwavelzuur|n}} *{{ja}}: {{t+|ja|硫酸|tr=[[りゅうさん]], ryūsan}} *{{ca}}: {{t|ca|àcid sulfúric|m}} {{trans-mid}} *{{pl}}: {{t+|pl|kwas siarkowy|m}} *{{lv}}: {{t|lv|sērskābe|f}} *{{de}}: {{t+|de|Schwefelsäure|f}} *{{it}}: {{t+|it|acido solforico|m}} *{{ru}}: {{t+|ru|серная кислота|f}} *{{pt}}: {{t|pt|ácido sulfúrico|m}} *{{ro}}: {{t+|ro|acid sulfuric|m}} *{{sv}}: {{t+|sv|svavelsyra|c}} *{{sk}}: {{t|sk|kyselina sírová|f}} *{{tr}}: {{t+|tr|sülfürik asit}} {{trans-bottom}} 0buvd97f6bqu4l8lfz934nbqbept03d 0 42379 3479242 3105916 2024-12-05T12:06:18Z LinguisticMystic 22848 3479242 wikitext text/x-wiki #redirect [[PAC]] 1zjry3avncew43ye72x4f2hgw97o4uy 0 65187 3479289 2840036 2024-12-05T17:58:33Z LinguisticMystic 22848 3479289 wikitext text/x-wiki {{eng}} {{Ige}} {{en-verb}} #[[megszemlél]] # felsorakozik [szemlére]; gyülekezik; felvonul # összeszed; összegyűjt ;muster out :kimustrál, kiszuperál {{engl}} p63x647g6r4nu09eoi1i774yy1hqidd 3479290 3479289 2024-12-05T17:58:55Z LinguisticMystic 22848 3479290 wikitext text/x-wiki {{eng}} {{Ige}} {{en-verb}} #[[megszemlél]] # felsorakozik [szemlére]; gyülekezik; felvonul # összeszed; összegyűjt ;muster out :kimustrál, kiszuperál {{engfn}} # [[szemle; felvonulás pass muster kiállja a próbát; elfogadható; megfelelő; megfelel (a követelményeknek); megüti a mércét]] {{engl}} {{engl}} 5dqmuc3xyxjjl37pz22ujtnj9w3jsjx 3479291 3479290 2024-12-05T17:59:06Z LinguisticMystic 22848 3479291 wikitext text/x-wiki {{eng}} {{Ige}} {{en-verb}} #[[megszemlél]] # felsorakozik [szemlére]; gyülekezik; felvonul # összeszed; összegyűjt ;muster out :kimustrál, kiszuperál {{engfn2}} # [[szemle; felvonulás #;pass muster :kiállja a próbát; elfogadható; megfelelő; megfelel (a követelményeknek); megüti a mércét]] {{engl}} o05eq8p6izqr941xlxzx0iecpdun03m 3479292 3479291 2024-12-05T17:59:17Z LinguisticMystic 22848 3479292 wikitext text/x-wiki {{eng}} {{Ige}} {{en-verb}} #[[megszemlél]] # felsorakozik [szemlére]; gyülekezik; felvonul # összeszed; összegyűjt ;muster out :kimustrál, kiszuperál {{engfn2}} # [[szemle]]; [[felvonulás]] #;pass muster :kiállja a próbát; elfogadható; megfelelő; megfelel (a követelményeknek); megüti a mércét {{engl}} d9bhp7oplxyejucxvvrjktz3ruqyn5k 0 106342 3479256 2741665 2024-12-05T12:20:02Z LinguisticMystic 22848 3479256 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479266 3479256 2024-12-05T12:29:33Z LinguisticMystic 22848 3479266 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Noam Chomsky''' (született: 1928. december 7., Philadelphia, Pennsylvania, USA) amerikai nyelvész, filozófus, kognitív tudós, történész és politikai aktivista. Chomsky a modern nyelvészet egyik legjelentősebb alakja, valamint a baloldali politikai filozófia egyik meghatározó gondolkodója. Széles körű munkássága az elméleti nyelvészettől a politikai elemzésig terjed, és az akadémiai világ egyik legbefolyásosabb alakjává tette. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === Korai élet és tanulmányok === * Chomsky zsidó családban született. Szülei Ukrajnából és Fehéroroszországból vándoroltak be az Egyesült Államokba. * Korán érdeklődést mutatott a nyelvészet és a politikai filozófia iránt. * Tanulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen végezte, ahol nyelvészetből, filozófiából és matematikából szerzett diplomát. Doktori disszertációját Zellig Harris irányításával készítette. ----- <span id="tudományos-munkásság"></span> === Tudományos munkásság === <span id="nyelvészet"></span> ==== '''Nyelvészet''' ==== * Chomsky a generatív grammatika elméletének megalkotója, amely forradalmasította a nyelvészetet. * Az 1957-ben megjelent '''“Syntactic Structures”''' című munkájában bevezette a transzformációs-generatív grammatika koncepcióját. * Azt állította, hogy az emberi nyelv alapvetően univerzális szerkezetű, és a nyelvtan mély struktúráit az emberi agy veleszületett képességei alakítják ki. Ez az elmélet az úgynevezett '''“univerzális grammatika”''' elméletében csúcsosodott ki. <span id="kognitív-tudomány"></span> ==== '''Kognitív tudomány''' ==== * Chomsky munkája megkérdőjelezte a viselkedéselméleti pszichológia dominanciáját, különösen B.F. Skinner nézeteit, amelyek szerint a nyelvtanulás kizárólag környezeti hatásokon alapul. * Hangsúlyozta a kognitív folyamatok fontosságát a nyelvi kompetencia megértésében. ----- <span id="politikai-aktivizmus"></span> === Politikai aktivizmus === * Chomsky politikai írásaiban az amerikai külpolitika és a multinacionális vállalatok dominanciáját bírálta. * Számos könyvet írt a geopolitikáról, az imperializmusról és a médiamanipulációról. * '''“Manufacturing Consent”''' című művében Edward S. Hermannal közösen bemutatta a média manipulációs technikáit, amelyeket a hatalom a közvélemény irányítására használ. * Kritikus hangja a vietnami háború, az iraki invázió és más amerikai katonai beavatkozások kapcsán is kiemelkedett. ----- <span id="fontosabb-művei"></span> === Fontosabb művei === * '''“Syntactic Structures” (1957)''': A generatív grammatika alapműve. * '''“Aspects of the Theory of Syntax” (1965)''': Az univerzális grammatika elméletének kifejtése. * '''“Manufacturing Consent: The Political Economy of the Mass Media” (1988)''': A média és a hatalom viszonyának kritikája. * '''“Hegemony or Survival: America’s Quest for Global Dominance” (2003)''': Az amerikai hegemónia geopolitikai kritikája. ----- <span id="elismerések-és-kritika"></span> === Elismerések és kritika === * Chomsky számos kitüntetést kapott tudományos munkájáért, és több mint 40 tiszteletbeli doktori címmel rendelkezik. * Ugyanakkor nézetei megosztóak. Nyelvészeti elméleteit időnként kritizálták alternatív nyelvészeti irányzatok képviselői, politikai állásfoglalásai pedig gyakran váltottak ki vitát. ----- <span id="személyes-élet"></span> === Személyes élet === * Chomsky felesége, Carol Doris Schatz, 59 év házasság után 2008-ban hunyt el. Három gyermekük született. * Jelenleg a University of Arizona professzora, de hosszú éveken át tanított az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology). ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Noam Chomsky hatása messze túlmutat a nyelvészeten. Tudományos eredményei és politikai írásai alapvetően formálták a modern gondolkodást. Őt tekintik a modern nyelvészet atyjának, és politikai aktivizmusa révén generációkat inspirált az igazságosság és az emberi jogok védelmére. {{engl}} hweeh1lk3vv6bzjuhwsbs0hipwacyu5 0 125581 3479283 2884304 2024-12-05T17:46:36Z LinguisticMystic 22848 3479283 wikitext text/x-wiki {{also|NYT|nýt|-nyt}} {{finhat}} #[[most]] {{-etim-}} Tkp. ''*nike'', finn-volgai szó. {{finl}} 9j0ncbv5ua681s7tstmp00dhqnhfyid 0 256200 3479285 2911415 2024-12-05T17:54:16Z LinguisticMystic 22848 3479285 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # [[?]] {{engl}} {{fraf}} # [[szelet]] # [[részlet]] # [[számcsoport]] # [[él]] (könyvön) {{fral}} gjf8n2qtzjkknmtiojs25lh2fnmyl51 3479286 3479285 2024-12-05T17:54:37Z LinguisticMystic 22848 3479286 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # [[részösszeg]]; [[részlet]] {{engl}} {{fraf}} # [[szelet]] # [[részlet]] # [[számcsoport]] # [[él]] (könyvön) {{fral}} jdw94d8jjjysxe8h2nspe8rikx5enee 0 418340 3479280 2257854 2024-12-05T16:59:33Z LinguisticMystic 22848 3479280 wikitext text/x-wiki #redirect [[Microsoft 365]] 9i54e8m991u315y7qpj53obiy2puvu5 0 495428 3479232 2928306 2024-12-05T12:00:05Z LinguisticMystic 22848 3479232 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479236 3479232 2024-12-05T12:03:07Z LinguisticMystic 22848 3479236 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Starlink''' a SpaceX által fejlesztett műholdas internetszolgáltatás, amely alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő műholdak konstellációját használja globális, nagy sebességű internetkapcsolat biztosítására, különösen a nehezen elérhető vagy vidéki területeken. <span id="működési-elv"></span> === Működési elv === A Starlink több ezer kis méretű műholdból álló hálózatot épít ki, amelyek alacsony pályán keringenek a Föld körül. Ez a konfiguráció alacsonyabb késleltetést és nagyobb adatátviteli sebességet tesz lehetővé a hagyományos, geostacionárius műholdas rendszerekhez képest. A felhasználók egy speciális vevőegységgel, gyakran “Dishy” néven emlegetett parabolaantennával csatlakoznak a hálózathoz, amely automatikusan beállítja magát a legjobb vétel érdekében. <span id="szolgáltatási-tervek-és-árak"></span> === Szolgáltatási tervek és árak === A Starlink különböző szolgáltatási csomagokat kínál a felhasználói igényeknek megfelelően: * '''Residential''': Otthoni felhasználóknak szánt csomag, amely havi 120 USD díjért korlátlan adatforgalmat biztosít. * '''Roam''': Mobilitást igénylő felhasználók számára, például lakóautósoknak vagy nomád életmódot folytatóknak. Két változatban érhető el: ** '''Roam - 50GB''': Havi 50 USD díjért 50 GB adatforgalmat kínál, további adat vásárlásának lehetőségével. ** '''Roam - Unlimited''': Havi 165 USD díjért korlátlan adatforgalmat biztosít. * '''Boats''': Tengeri felhasználásra tervezett csomag, amely megbízható internetkapcsolatot nyújt hajókon és egyéb vízi járműveken. A szolgáltatás egyszeri hardverköltséggel jár, amely magában foglalja a vevőegységet és a szükséges felszerelést. Például a “Starlink Mini” változat 599 USD-ért érhető el, és kompakt méretének köszönhetően ideális mobil felhasználásra. <span id="teljesítmény-és-lefedettség"></span> === Teljesítmény és lefedettség === A Starlink célja, hogy világszerte biztosítson nagy sebességű internetkapcsolatot, különösen olyan területeken, ahol a hagyományos infrastruktúra hiányos vagy nem elérhető. A szolgáltatás jelenleg több mint 100 országban és területen érhető el, és folyamatosan bővül. A letöltési sebességek általában 50 Mbps és 150 Mbps között mozognak, 20 ms és 40 ms közötti késleltetéssel, ami alkalmassá teszi a szolgáltatást streamingre, videohívásokra és online játékokra is. <span id="elérhetőség-magyarországon"></span> === Elérhetőség Magyarországon === Magyarországon a Starlink szolgáltatás 2022 májusától érhető el, lehetőséget biztosítva a vidéki és nehezen elérhető területeken élők számára is a gyors internetkapcsolatra. 2024 novemberében a Starlink bevezette a “Starlink Mini” szolgáltatást Magyarországon, amely hordozható internethozzáférést kínál, bár magasabb áron, mint a hagyományos változat. <span id="jövőbeli-fejlesztések"></span> === Jövőbeli fejlesztések === A Starlink folyamatosan bővíti műholdflottáját és fejleszti technológiáját a szolgáltatás minőségének javítása és a lefedettség növelése érdekében. A vállalat tervei között szerepel a műholdas mobiltelefon-szolgáltatás bevezetése is, amely lehetővé tenné a közvetlen műholdas kapcsolatot mobilkészülékekkel, megszüntetve a lefedettségi hiányosságokat. <span id="kritika-és-kihívások"></span> === Kritika és kihívások === A Starlink projektet kritikák is érték, különösen a csillagászati megfigyelésekre gyakorolt hatása miatt. A műholdak fényvisszaverő felületei zavarhatják az éjszakai égbolt megfigyelését, ami aggodalmat keltett a tudományos közösségben. A SpaceX együttműködik a csillagászokkal a probléma megoldása érdekében, például a műholdak fényvisszaverő képességének csökkentésével. Összességében a Starlink jelentős lépést jelent a globális internetelérés javításában, különösen a nehezen elérhető területeken, bár bizonyos kihívásokkal és kritikákkal is szembe kell néznie. {{engl}} fzml7ywtkgd1nrlkqn25ch5q67z85s1 0 495429 3479230 3479229 2024-12-05T11:59:08Z LinguisticMystic 22848 3479230 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''SpaceX''' (Space Exploration Technologies Corp.) egy amerikai űrkutatási vállalat, amelyet 2002-ben alapított Elon Musk azzal a céllal, hogy forradalmasítsa az űrtechnológiát és lehetővé tegye az emberek számára más bolygókon való életet. <span id="főbb-fejlesztések-és-küldetések"></span> === Főbb fejlesztések és küldetések === * '''Falcon 1''': A világ első teljesen magánfinanszírozású hordozórakétája, amelynek első fokozata többször felhasználható volt, ejtőernyővel tért vissza az óceánba. * '''Starship''': A SpaceX új generációs szupernehéz rakétarendszere, amelyet arra terveztek, hogy az emberiség könnyen eljuthasson a Naprendszeren belüli égitestekre. * '''Starlink''': A SpaceX műholdas internetszolgáltatása, amely mára a legismertebb a Földön, és szinte bárhol elérhető, ahol van áram és szabad rálátás az égre. <span id="jövőbeli-tervek"></span> === Jövőbeli tervek === * '''Mars-küldetések''': Elon Musk bejelentette, hogy a SpaceX célja, hogy 2026-ban elindítsa az első Mars-küldetést a Starship rakétával, kihasználva a Föld és Mars közötti kedvező átszállási időszakot. * '''Űrbéli üzemanyag-feltöltés''': A jövőbeni mélyűri küldetések során a SpaceX tervezi az űrhajók űrbéli tankolását, amit hamarosan a Starship segítségével tesztelnek, ami kulcsfontosságú lehet a NASA Artemis-programjában is. <span id="legutóbbi-fejlemények"></span> === Legutóbbi fejlemények === * '''Hatodik Starship tesztrepülés''': A SpaceX 2024. november 18-án hajtotta végre a Starship hatodik tesztrepülését, amely során új technológiai fejlesztéseket és manővereket teszteltek, beleértve a pályán belüli égést és fejlett termikus anyagok használatát. * '''Starship leszállás''': 2024. októberében a SpaceX történelmet írt azzal, hogy a Starship rakétarendszert sikeresen “kapták el” a kilövőálláson, ami a vállalat szerint igazi mérnöki csoda. A SpaceX folyamatosan törekszik az űrtechnológia fejlesztésére és az űrutazás költségeinek csökkentésére, célja pedig az emberiség többbolygós fajjá tétele. {{engl}} o7dx375lzbp5zku8rdulgupa02raisj 0 627067 3479287 3146794 2024-12-05T17:55:34Z LinguisticMystic 22848 3479287 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # [[?]] {{engl}} m42t61z8tpr9n03vtp2n8bx10srp460 3479288 3479287 2024-12-05T17:55:49Z LinguisticMystic 22848 3479288 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # kisegítő/átmeneti megoldás; tűzoltás {{engl}} r8yjfo7g8azccjg3alfz6kh4ik43amy 0 769386 3479303 3441091 2024-12-06T11:47:42Z 89.134.16.221 3479303 wikitext text/x-wiki {{fraIge}} {{fr-verb}} # [[feltalálja magát]] #; se débrouiller tout seul :egyedül is boldogul #; se débrouiller en français :elboldogul franciául #; se débrouiller avec qqn :dűlőre jut vkivel #; Débrouille-toi.: Találd fel magad! {{Igeragozás}} {{fr-conj-auto}} {{fral}} j16r836shfe4usiydi4ne5qv14uynil 2 778981 3479282 3446670 2024-12-05T17:21:32Z LinguisticMystic 22848 3479282 wikitext text/x-wiki [[/01]] [[/02]] [[/03]] [[/04]] [[/05]] [[/06]] [[/07]] [[/08]] [[/09]] [[/10]] [[/11]] [[/12]] [[/13]] [[/14]] [[/15]] [[0-mértékű halmaz]] [[1-faktor]] [[Abel]] [[Ackermann]] [[Ackermann-függvény]] [[Appel]] [[B(r,s)-gráf]] [[Babai László algoritmusa]] [[Babai László tétele]] [[Babai László]] [[Barátság Tétel]] [[Bell]] [[Bell-számok]] [[Binet]] [[Binet-formula]] [[Bolyai János binomális sora]] [[Bolyai János]] [[Boole algebra generátorrendszere]] [[Boole]] [[Boole-algebra axiómái]] [[Boole-algebra generátorrendszere]] [[Boole-algebra]] [[Boole-értékű logika]] [[Brown]] [[Bézou]] [[Cantor tétele]] [[Cantor]] [[Cardano]] [[Catalan]] [[Catalan-számok]] [[Cayley tétele]] [[Cayley]] [[Cohen]] [[de Morgan]] [[de Morgan-azonosságok]] [[Descartes]] [[Descartes-hatvány]] [[Dijkstra algoritmusa]] [[Dijkstra-algoritmus]] [[Dijkstra]] [[Dirac Gábor]] [[Dirichlet-sor]] [[Dirichlet]] [[Edmonds]] [[Erdős Pál]] [[Erdős-féle nyíl reláció]] [[Euklideszi algoritmus]] [[Euler poliédertétele]] [[Euler]] [[Euler-bejárás]] [[Euler-féle konstans]] [[Euler-karakterisztika]] [[Euler-kör]] [[Euler-út]] [[Euler]] [[Fa-mátrix tétel]] [[Ferrari]] [[Fibonacci]] [[Fibonacci-sorozat tulajdonságai]] [[Fibonacci-sorozat]] [[Fisher tétele]] [[Fisher]] [[Fleury algoritmusa]] [[Ford]] [[Ford-Fulkerson tétel]] [[Fraenkel]] [[Frankl Péter tétele]] [[Frege]] [[Frink]] [[Fulkerson]] [[Fuller]] [[Fáry István tétele]] [[Fáry István]] [[Gallai Tibor]] [[Galois]] [[Gentzen]] [[Gray-kód hossza]] [[Gray-kód]] [[Guthrie]] [[Gödel nemteljességi tétele]] [[Gödel teljességi tétele]] [[Gödel]] [[Hadwiger sejtés]] [[Hajnal András]] [[Hajnal Péter]] [[Haken]] [[Hall-feltétel]] [[Hamilton]] [[Hamilton-bejárás]] [[Hamilton-kör]] [[Hamilton-vonal]] [[Hamilton-út]] [[Hamiltonian graph]] [[Hanoi tornyai]] [[Hardy]] [[Heawood]] [[Hegyvári Norbert]] [[Hiasszedin]] [[Hujter Mihály]] [[Hungarian method]] [[Jordan tétele]] [[Joó István]] [[Karnaugh-Weitch módszer]] [[Karp]] [[Kekulé]] [[Kempe gráf]] [[Kempe]] [[Kempe-gráf]] [[Khajjám]] [[Kirchoff első törvénye]] [[Klein]] [[Klein-palack]] [[Ko]] [[Komjáth Péter]] [[Kruskal]] [[Kuratowsky tétele]] [[Kuratowsky]] [[Königsbergi hidak]] [[Kőnig Dénes tétele]] [[Kőnig Dénes]] [[LaFlamme]] [[Lamé]] [[Laplace]] [[Laplace-transzformáció]] [[Legendre-szimbólum]] [[Leonardo Pisano]] [[Listing]] [[Littlewood]] [[Lovász László]] [[Lubell tétele]] [[Lubell]] [[Lucas, Edouard]] [[Lucas, Francois]] [[Lucas-sorozat]] [[Lucas-számok]] [[Maurolico]] [[McLaurin]] [[Mersenne]] [[Mersenne-prím]] [[Mersenne-prímszám]] [[Mersenne-szám]] [[Mersenne-számok]] [[de Moivre]] [[Montmort]] [[Möbius]] [[Möbius-szalag]] [[Naudé]] [[Newton binomiális tétele]] [[Newton binomális sora]] [[Newton gyökvonási algoritmusa]] [[Newton tétele deriváltakról]] [[Newton]] [[Ore]] [[Oxley]] [[Padovai sorozat]] [[Pascal]] [[Pascal-háromszög]] [[Peano]] [[Peano-axiómarendszer]] [[Pelikán József]] [[Perrin-sorozat]] [[Petersen]] [[Petersen-gráf]] [[Platóni testek]] [[Prim]] [[Prüfer]] [[Prüfer-kód]] [[Pólya György]] [[Pósa Lajos]] [[Rado]] [[Radó Tibor]] [[Ramanujan]] [[Ramsey tétele]] [[Ramsey]] [[Ramsey-számok]] [[Riemann]] [[Robertson]] [[Ruffini]] [[Ryser tétele]] [[Ryser]] [[Rédei László]] [[Rényi Alfréd]] [[Róka Sándor tétele]] [[Róka Sándor]] [[Sauer]] [[Segner János]] [[Seymour és Robertson tétele]] [[Seymour]] [[Simonovits Miklós]] [[Skolem hull]] [[Skolem]] [[Skolem-lezárás]] [[Smith]] [[Sperner tétele]] [[Sperner]] [[Sperner-tulajdonság]] [[Spur von einem Matrix]] [[Stein]] [[Steinitz féle izomorfiaelv]] [[Stirling]] [[Stirling-formula]] [[Stirling-számok tulajdonságai]] [[Stone]] [[Stone-tétele]] [[Szegő Gábor]] [[Szekeres György]] [[T. Soós Vera]] [[Tardos Gábor]] [[Tartaglia]] [[Turán Pál]] [[Turán graph]] [[Turán graphs]] [[Turán-gráf]] [[Turán-gráfok]] [[Tutte]] [[Tuza Zsolt]] [[VLSI probléma]] [[Vandermonde]] [[Vandermonde-determináns]] [[Vandermonde-konvolúció]] [[Vandermonde]] [[Venn-diagram]] [[Venn]] [[Wagner és Fáry tétele]] [[Wagner]] [[Weierstrass tétele]] [[Weierstrass]] [[Whitney]] [[ZFC]] [[Zermelo]] [[Zermelo-Fraenkel axiómarendszer]] [[Zermelo-Fraenkel féle axiómarendszer]] [[additív halmazfüggvény]] [[adjacency matrix of a graph]] [[adjacent vertices]] [[alapfogalom]] [[alaphalmaz]] [[algebra alaptétele]] [[algebra]] [[algebrai struktúra]] [[algebrai szimplex]] [[algebrai számok]] [[algebrai természetes szám]] [[algebrai testbővítés]] [[algoritmus gráf komponenseire]] [[algoritmus]] [[alkohol molekula]] [[alkán molekula]] [[alkán]] [[alsó-egész rész]] [[alternáló utak módszere]] [[alternáló út]] [[amorf]] [[ancestor of a vertex]] [[arbitrary graph]] [[arc graph]] [[arc of a graph]] [[aszimptotikusan egyenlő függvények]] [[axioms of independence]] [[axióma]] [[axiómarendszer]] [[azonosan nulla folyam]] [[azonosság formula]] [[base of a matroid]] [[behelyettesítés módszere]] [[bejárás]] [[bicenter of a tree]] [[big oh]] [[bijekciók módszere]] [[binary rooted tree]] [[binom]] [[binomiális együttható]] [[binomiális polinom]] [[binomiális tétel]] [[binomális sor]] [[bináris fa]] [[bináris fagráf]] [[bináris gyökereztetett fa]] [[bipartite graph]] [[capacity of a cut]] [[capacity of an edge]] [[cardinality of sets]] [[center of a tree]] [[child of a vertex in a rooted tree]] [[child of a vertex]] [[chromatic number of a graph]] [[circle graph]] [[circle in a graph]] [[circle matrix of a graph]] [[circuit of a matroid]] [[circuit of matroid]] [[cofactor of a matrix]] [[coloring number of a graph]] [[coloring of a vertex]] [[coloring of edges of graphs]] [[coloring of graph edges]] [[coloring of graph vertices]] [[coloring of vertices]] [[colouring of edges]] [[colouring of vertices]] [[combination]] [[complement graph]] [[complement of a set]] [[complete bipartite graph]] [[complete graph]] [[complete multipartite graph]] [[component of a graph]] [[component of graph]] [[conjuction]] [[connected vertices]] [[continuum hypothesis]] [[correcting path]] [[crossing number of a graph]] [[csap-algebra]] [[csillaggráf]] [[csoport]] [[csúcs apja gyökereztetett fában]] [[csúcs apja]] [[csúcs címkéje]] [[csúcs fia gyökereztetett fában]] [[csúcs fokszáma]] [[csúcs helyettesítése éllel]] [[csúcs illeszkedik élre]] [[csúcs jólszínezése]] [[csúcs k-színezése]] [[csúcs kapacitása]] [[csúcs leszármazottja gyökereztetett fában]] [[csúcs leszármazottja]] [[csúcs megszüntetése]] [[csúcs standard címkeje]] [[csúcs standard címkéje]] [[csúcs szomszédai]] [[csúcs számozása]] [[csúcs színezése]] [[csúcs élre illeszkedik]] [[csúcs őse gyökereztetett fában]] [[csúcs őse]] [[csúcs]] [[csúcsdiszjunkt utak]] [[csúcshalmaz szomszédai]] [[csúcshalmaz szomszédja]] [[csúcshalmaz szűkülése]] [[csúcshalmaz]] [[csúcsismétlődés]] [[csúcsok számozása]] [[csúcsok színezése]] [[csúcsok súlyozott távolsága]] [[csúcsok távolsága]] [[csúcsok összeragasztása]] [[csúcsszámozott gráf]] [[csúcsszínezett gráf]] [[csúcsszínezés]] [[cubic graph]] [[cubic graphs]] [[cut matrix of a graph]] [[cut]] [[cycle of a matroid]] [[cycle of matroid]] [[de Bruijn]] [[de Morgan]] [[degree matrix of a graph]] [[degree of a vertex]] [[dekompozíció]] [[derangement]] [[descendant of a vertex]] [[diameter of graph]] [[digraph]] [[directed edge]] [[directed graph]] [[disjunction]] [[distance of vertices]] [[diszjunkció]] [[diszjunkt utak]] [[diszjunkt élrendszer]] [[diszjunktív normálforma]] [[diszkrét matematika]] [[dodekaéder-játék]] [[dualitás elve]] [[duális gráf]] [[edge colouring]] [[edge graph]] [[edge incident on a vertex]] [[edge multiplicity]] [[edge of a graph]] [[edge-connected vertices]] [[edge-preserving function]] [[edge-preserving mapping]] [[egyenlő együtthatók módszere]] [[egymást elkerülő sorozatok]] [[egyszerű gráf]] [[egyszerű kör gráfon]] [[egyszerű kör]] [[egyszerű él]] [[egyszerű út gráfon]] [[egyszerű út]] [[egységelem]] [[együtthatók összehasonlítása]] [[egész rész]] [[egész értékű lineáris programozás]] [[ekvivalencia reláció]] [[ekvivalens axiómarendszerek]] [[ekvivalens vektorok]] [[elcserélt levelek]] [[elemi tört]] [[elemi törtek]] [[elvágó csúcs]] [[elvágó pont]] [[elvágó pontrendszer]] [[elvágó él]] [[elvágó]] [[elérhetetlen számosság]] [[empty set]] [[entier]] [[erdő]] [[erdőgráf]] [[erősen elvágó csúcs]] [[erősen elvágó pont]] [[eseményalgebra]] [[eventually periodic sequence]] [[explicit összefüggés]] [[exponenciális algoritmus]] [[extremális]] [[extrém]] [[fa kiegyensúlyozása]] [[fa kétközépe]] [[fa közepe]] [[fa magassága gyökereztetéskor]] [[fa szintjei gyökereztetéssel]] [[fa-gráf]] [[fa-mátrix tétel]] [[fagráf kétközepe]] [[fagráf közepe]] [[fagráf]] [[faktor]] [[faktoriális]] [[farkas-kecske-révész-káposzta probléma]] [[feasible flow]] [[felfűzés-módszer]] [[felosztás]] [[felszálló halmazrendszer]] [[felső egészrész]] [[felület Euler-karakterisztikája]] [[felület]] [[feszített részgráf]] [[feszítőfa]] [[flow]] [[folklór-tétel]] [[folyam értéke]] [[folyam]] [[forest graph]] [[forest]] [[formula duálisa]] [[formula tagadása]] [[formula]] [[forrás]] [[forszolás]] [[free matroid]] [[fullerén molekula]] [[fák szigorú izomorfiája]] [[független halmazok]] [[független metszőrendszer]] [[független részhalmaz]] [[független részhalmazok]] [[független élrendszer]] [[függetlenségi axióma]] [[függetlenségi axiómák matroidban]] [[függetlenségi axiómák]] [[függvény fixpontja]] [[függvény izomorfizmus]] [[függvények aszimptotikus egyenlősége]] [[generalized combination]] [[generalized permutation]] [[generalized variation]] [[generátorfüggvény]] [[generátorrendszer]] [[generátum Boole-algebrában]] [[girth of a graph]] [[girth of graph]] [[grafikus matroid]] [[graph]] [[graphic matroid]] [[greedoid]] [[greedy algorithm]] [[ground set]] [[gráf Turán-féle száma]] [[gráf adjacenciamátrixa]] [[gráf csúcsa]] [[gráf csúcsainak színezése]] [[gráf csúcsmátrixa]] [[gráf derékbősége]] [[gráf duális gráfja]] [[gráf faváza]] [[gráf feszített részgráfja]] [[gráf feszítőfája]] [[gráf fokszámmátrixa]] [[gráf gyökereztetése]] [[gráf homogén részgráfja]] [[gráf hurokéle]] [[gráf illeszkedési mátrixa]] [[gráf incidenciamátrixa]] [[gráf izomorfizmusa]] [[gráf k-jólrendezése]] [[gráf karakterisztikus polinomja]] [[gráf klikkje]] [[gráf klikkjei]] [[gráf komplementere]] [[gráf komponense]] [[gráf komponensei]] [[gráf kromatikus indexe]] [[gráf kromatikus száma]] [[gráf köre]] [[gráf körmátrixa]] [[gráf levélcsúcsa]] [[gráf metszési száma]] [[gráf minorja]] [[gráf mutatókkal]] [[gráf pointerekkel]] [[gráf pontja]] [[gráf pólusa]] [[gráf pólusai]] [[gráf redukált incidenciamátrixa]] [[gráf redukált élmátrixa,]] [[gráf redukáltja]] [[gráf redukáltt illeszkedési mátrixa]] [[gráf részgráfja]] [[gráf rétege]] [[gráf rétegei]] [[gráf spektruma]] [[gráf szintekbe rendezése]] [[gráf szintje]] [[gráf szintjei]] [[gráf szomszédságimátrixa]] [[gráf szélessége]] [[gráf színezése]] [[gráf színezési száma]] [[gráf színezésí száma]] [[gráf tagja]] [[gráf vastagsága]] [[gráf vágatmátrixa]] [[gráf átmérő]] [[gráf átmérője]] [[gráf éle]] [[gráf éleinek színezése]] [[gráf élkromatikus száma]] [[gráf éllistája]] [[gráf éllistával]] [[gráf élmátrixa]] [[gráf íve]] [[gráf út]] [[gráf útja]] [[gráf]] [[gráfelmélet]] [[gráfok Ramsey száma]] [[gráfok Ramsey-száma]] [[gráfok izomorfak]] [[gráfok izomorfizmusa]] [[gyökereztetett fa magassága]] [[gyökereztetett fa szigorú izomorfiája]] [[gyökereztetett fa]] [[gyökér-csúcs gráfban]] [[gyökércsúcs]] [[görbe belseje]] [[görbe külseje]] [[görbe]] [[halmaz eleme]] [[halmaz elemei]] [[halmaz felosztása]] [[halmaz hatvány halmaza]] [[halmaz komplementere]] [[halmaz partíciója]] [[halmaz-művelet]] [[halmaz]] [[halmazalgebra]] [[halmazfüggvény additív]] [[halmazfüggvény monoton]] [[halmazfüggvény rangfüggvény]] [[halmazfüggvény]] [[halmazok egyenlősége]] [[halmazok lánca]] [[halmazok szimmetrikus differenciája]] [[halmazrendszer felszálló]] [[halmazrendszer gyenge reprezentáns-rendszere]] [[halmazrendszer gyenge]] [[halmazrendszer leszálló]] [[handshaking theorem]] [[harmonikus sor]] [[harmonikus számok]] [[hatcheck problem]] [[hatványhalmaz]] [[height of a rooted tree]] [[hexán molekula]] [[hexán]] [[hipergráf]] [[hiperharmonikus sor]] [[hiperél]] [[homeomorf gráfok]] [[homeomorf]] [[homogén lineáris rekurzió]] [[homogén részgráf]] [[homomorf]] [[hull]] [[hurok gráfon]] [[hurok matroid]] [[hurok matroidban]] [[hyperedge]] [[hypergraph]] [[hálózat]] [[három ház három kút]] [[háromszög-egyenlőtlenség]] [[háromértékű logika]] [[i színben homogén részgráf]] [[idempotencia]] [[idempotens művelet]] [[illeszkedési mátrix]] [[implicit egyenlet]] [[implicit összefüggés]] [[incidence matrix of a graph]] [[incidenciamátrix]] [[incident vertices]] [[independence axioms in matroids]] [[indukciós lépés]] [[infinite graph]] [[inhomogén lineáris rekurzió]] [[integer linear programing]] [[intersection of sets]] [[interval coloring]] [[intervallum színezés]] [[intervallum színezése]] [[invariáns gráftulajdonság]] [[invariáns tulajdonság]] [[involúció művelet]] [[irányított gráf]] [[irányított él]] [[ismétlés nélküli kombináció]] [[ismétlés nélküli permutáció]] [[ismétlés nélküli variáció]] [[ismétléses kombináció]] [[ismétléses permutáció]] [[ismétléses variáció]] [[isolated vertex]] [[isomorphic function]] [[isomorphic graph]] [[isomorphic graphs]] [[isomorphic mapping]] [[isomorphism between graphs]] [[isomorphism graph]] [[isomorphism of a graph]] [[iteráció]] [[iterációs módszer]] [[izolált csúcs]] [[izomer molekulák]] [[izomorf Boole-algebrák]] [[izomorf gráf]] [[izomorf gráfok]] [[izomorf struktúrák]] [[izomorf számozott csúcsú gráfok]] [[izomorf]] [[izomorfizmus gráfok között]] [[izomorfizmus]] [[javítható út]] [[javító út]] [[k-kromatikus gráf]] [[kannibál-hittérítő probléma]] [[kapacitás]] [[kapcsoló algebra]] [[kapcsolódó algebra]] [[karakterisztikus egyenlet]] [[kezdeti érték probléma dimenziója]] [[kezdeti érték probléma]] [[kezdőlépés]] [[kicserélési tulajdonság]] [[kiegészítési tulajdonság]] [[klasszikus módszer]] [[kockagráf]] [[kombinatorika alapelvei]] [[kombinatorika alapmódszerei]] [[kombinatorika]] [[kombinatorikai robbanás]] [[kombináció]] [[komplementer-gráf]] [[konjukció]] [[konjuktív normálforma]] [[konkatenáció]] [[konstans elem struktúrában]] [[kontinuum-hipotézis]] [[konvex síkidom]] [[konvex test]] [[konvolúció]] [[koordinátázható matroid]] [[kvaterniók]] [[kvázipolinomiális algoritmus]] [[kémiai reakció]] [[képkeret]] [[kétpólusú gráf]] [[kétértékű logika]] [[kézfogási tétel]] [[kínai postás probléma]] [[kód]] [[költségfüggvény]] [[kör gráfban]] [[kör hossza]] [[kör matroidban]] [[kör súlya]] [[kör összsúlya]] [[kör]] [[körgráf]] [[körmentes gráf]] [[külső síkbeli gráf]] [[label of a vertex]] [[leaf vertex]] [[lefedő élrendszer]] [[lefogó csúcsrendszer]] [[lefogó pontrendszer]] [[leképezés izomorfizmus]] [[leképezés]] [[lemma]] [[lenght of a circle]] [[lenght of a path]] [[length of a circle]] [[length of a path]] [[leszálló halmazrendszer]] [[leszámlálás]] [[levels of a graph]] [[levélcsúcs]] [[lexikografikus felsorolás]] [[lexikografikus sorbarendezés]] [[liget]] [[lineáris programozás]] [[lineáris rekurzió]] [[logikai műveletek]] [[logikai szitaformula]] [[loop graph]] [[loop of a graph]] [[loop of a matroid]] [[magasabbrendű kezdeti érték probléma]] [[magasabbrendű rekurzió]] [[magasabbrendű rekurzív összefüggés]] [[magasabbrendű számtani sorozat rendje]] [[magasabbrendű számtani sorozat]] [[magyar módszer]] [[matching matroid]] [[matching]] [[matric matroid]] [[matrix]] [[matroid alaphalmaza]] [[matroid base]] [[matroid bázisa]] [[matroid körei]] [[matroid matching]] [[matroid partíció]] [[matroid párhuzamos elemei]] [[matroid rangfüggvénye]] [[matroid rangja]] [[matroid szimplexei]] [[matroid]] [[maximális folyam]] [[maximális részhalmaz]] [[maxterm]] [[megengedett folyam]] [[megszámlálás]] [[mennyiségileg független halmazok]] [[merítőkanál-módszer]] [[metrika]] [[metrikus súlyfüggvény]] [[minimax tétel]] [[minimális költségű feszítőfa]] [[minimális mechanizmus]] [[minimális reakció]] [[minimális súlyú feszítőfa]] [[minterm]] [[minőségileg független halmazok]] [[mohó algoritmus]] [[monoton halmazfüggvény]] [[monoton növő halmazfüggvény]] [[multigraph]] [[multigráf]] [[multipartite graph]] [[multiple edge]] [[másodfajú Stirling-számok]] [[mátrix aldeterminánsa]] [[mátrix determinánsa]] [[mátrix nyoma]] [[mátrix permanense]] [[mátrix sor-oszlop cseréi]] [[mátrix spurja]] [[mátrix transzponáltja]] [[mátrix]] [[mérhető halmaz]] [[mérték]] [[művelet halmazok között]] [[művelet]] [[művelettartó bijekció]] [[művelettartó függvény]] [[n alatt k]] [[n over k]] [[n-dimenziós kockagráf]] [[nagy ordó]] [[neighbouring vertices]] [[neighbours of a vertex-set]] [[neighbours of a vertex]] [[neighbours of vertices]] [[network]] [[node graph]] [[node of a graph]] [[normálforma]] [[nullelem]] [[nyakkendő gráf]] [[nyakkendőgráf]] [[nyelő]] [[négyszíntétel]] [[négyzetmentes szám]] [[outerplanar graph]] [[paraffin molekula]] [[parallel elements of a matroid]] [[parciális tört]] [[parciális törtek]] [[paritás]] [[partition matroid]] [[partition]] [[partíció]] [[partíciómatroid]] [[path graph]] [[path in a graph]] [[path-graph]] [[path]] [[perec]] [[perfect matching]] [[permutation]] [[permutáció előjele]] [[permutáció paritása]] [[permutáció párossága]] [[permutáció]] [[planar graph]] [[pointerek gráfokhoz]] [[pole graph]] [[pole of a graph]] [[poligon]] [[poligongráf-háló]] [[poligongráf]] [[poligonháló-gráf]] [[polinom]] [[polinomiális algoritmus]] [[polinomiális együttható]] [[polinomiális tétel]] [[poliéder lapja]] [[poliéder élgráfja]] [[poliédergráf]] [[pontkapacitás]] [[power set]] [[pozitív definit függvény]] [[principle of inclusion and exclusion]] [[probléma]] [[próbálkozás módszere]] [[pseudo graph]] [[pseudograph]] [[pszeudográf]] [[párhuzamos elemek matroidban]] [[páros gráf]] [[páros körüljárású gráf]] [[párosítás]] [[párosítási matroid]] [[pénzváltási probléma]] [[quod erat demonstrandum]] [[racionális törtfüggvény]] [[rank of a matroid]] [[rank of a subset]] [[reakciómechanizmus]] [[reduced incidence matrix of a graph]] [[redukált élmátrix]] [[regular graph]] [[reguláris gráf]] [[rekurzió dimenziója]] [[rekurzió feloldása]] [[rekurzió partikuláris megoldása]] [[rekurzió rendje]] [[rekurzió általános megoldása]] [[rekurzió]] [[rekurzív sorozat]] [[rekurzív összefüggés dimenziója]] [[rekurzív összefüggés feloldása]] [[rekurzív összefüggés]] [[relatív prím]] [[relatív prímszám]] [[relatív prímszámok]] [[reláció]] [[rendezés algoritmus fán]] [[rendezés bináris fán]] [[reprezentánsrendszere]] [[root of a graph]] [[rooted tree]] [[rooting of a graph]] [[részben rendezett halmaz]] [[részgráf költsége]] [[részgráf súlya]] [[részgráf]] [[részhalmaz generátuma]] [[részhalmaz rangja]] [[részhalmaz]] [[részstruktúra]] [[résztört]] [[résztörtek]] [[sajátvektor]] [[sajátérték]] [[sakk]] [[semi-Hamiltonian graph]] [[set system]] [[set]] [[signum]] [[simple circle graph]] [[simple circle]] [[simple edge]] [[simple graph]] [[simple path graph]] [[simple path]] [[sink]] [[sorbarendezés vödör algoritmussal]] [[sorozat generátorfüggvénye]] [[sorozat átszámozása]] [[sorozatok konkatenációja]] [[sorozatok összefűzése]] [[sorting of data]] [[source]] [[spanned subgraph]] [[spanning tree]] [[spectra of a graph]] [[standard címke kockagráfban]] [[star graph]] [[strict isomorphism of trees]] [[strict isomorphism]] [[strigula]] [[string]] [[struktúra típusa]] [[struktúra]] [[struktúratétel]] [[subdivision of an edge]] [[subdivision of edge]] [[subgraph graph]] [[subgraph]] [[subset]] [[szabad matroid]] [[szaturált gráf]] [[szimmetria tulajdonság]] [[szimmetrikus csoport]] [[szimmetrikus függvény]] [[szimplex matroidban]] [[szimultán rekurzió]] [[szimultán rekurzív összefüggés]] [[szimulálás valószínűségé]] [[szint gyökereztetett fában]] [[szintenkénti izomorfizmus]] [[szomszédos csúcsok]] [[sztereografikus projekció]] [[szubfaktoriális]] [[szubkardinális halmazfüggvény]] [[szubmoduláris halmazfüggvény]] [[szám egész része]] [[szám felosztása]] [[szám partíciója]] [[számosság]] [[számozott csúcs]] [[számozott csúcsú gráf]] [[számozott csúcsú gráfok izomorfiája]] [[számtani sorozat]] [[szélkerék-gráf]] [[szénhidrogén molekula]] [[szénhidrogének]] [[színalgebra]] [[színezés]] [[szürjektív függvények száma]] [[séta gráfban]] [[síkba teríthető gráf]] [[síkbeli gráf]] [[síkbeli térkép]] [[síkgráf]] [[súly]] [[súlyfüggvény]] [[súlyozott csúcsok távolsága]] [[súlyozott él]] [[súlyozott élű gráf]] [[t-dekompozícó]] [[tartalmazás és kizárás elve]] [[tartomány]] [[teljes gráf]] [[teljes indukció módszere]] [[teljes kétpólusú gráf]] [[teljes párosítás]] [[teljes többpólusú gráf]] [[telített gráf]] [[term]] [[természetes szám]] [[természetes számok]] [[tetszőleges gráf]] [[tetszőleges]] [[tiltott gráf]] [[tiltott részgráf]] [[tintacsöppentős algoritmus]] [[topologikus részgráf]] [[topologikus tér]] [[topológiailag homeomorf]] [[tovább nem bővíthető részhalmaz]] [[trace of a matrix]] [[traveling salesman problem]] [[tree graph]] [[tree]] [[trigonometrikus generátorfüggvény]] [[trigonometrikus polinom]] [[trinomiális együttható]] [[type of a structure]] [[térkép duális gráfja]] [[térkép kromatikus száma]] [[térkép színezése]] [[térkép]] [[típus]] [[tórusz]] [[többdimenziós rekurzió]] [[többdimenziós rekurzív összefüggés]] [[többpólusú gráf]] [[többszörös él]] [[többszörösen csúcsösszefüggő gráf]] [[többszörösen élösszefüggő gráf]] [[többszörösen összefüggő gráf]] [[uniform matroid]] [[union of sets]] [[utazó ügynök probléma]] [[value of a flow]] [[valós számé egész része]] [[valószínűség szimulálás]] [[valószínűségszámítási módszer]] [[variation]] [[variáció]] [[vertex graph]] [[vertex incident on an edge]] [[vertex of a graph]] [[vertex-colouring]] [[vertex]] [[visszatevés nélküli kombináció]] [[visszatevés nélküli mintavétel]] [[visszatevés nélküli variáció]] [[visszatevés nélküli]] [[visszatevéses kombináció]] [[visszatevéses mintavétel]] [[visszatevéses variáció]] [[vonal-gráf]] [[vonal]] [[vágás kapacitása]] [[véges differencia]] [[véges geometria]] [[véges matematika]] [[véges rendű rekurzió]] [[véges rendű rekurzív összefüggés]] [[véges sorozat]] [[végesen additív halmazfüggvény]] [[végesen generált Boole-algebra]] [[végperiodikus sorozat]] [[végtelen gráf]] [[végtelen sorozat]] [[vödör algoritmus]] [[weight function]] [[weight of a circle]] [[weight of a path]] [[weight of circle]] [[weighted distance of vertices]] [[well coloring of a vertex]] [[wellcoloring of vertices]] [[width of a graph]] [[windmill graph]] [[állandó együtthatójú lineáris rekurzió]] [[állandó együtthatójú magasabbrendű rekurzió]] [[állandó együtthatójú magasabbrendű rekurzív összefüggés]] [[állandó együtthatójú rekurzió]] [[állandó együtthatójú rekurzív összefüggés dimenziója]] [[állítás]] [[általánosított Turán-gráf]] [[általánosított binomiális együttható]] [[általánosított háromszög-egyenlőtlenség]] [[él csúcsra illeszkedik]] [[él felosztása]] [[él illeszkedik csúcsra]] [[él kapacitása]] [[él költsége]] [[él multiplicitás]] [[él multiplicitása]] [[él színezése]] [[él súlya]] [[él összehúzása]] [[él]] [[éldiszjunkt utak]] [[élek színezése]] [[élismétlődés]] [[éllel összekötött csúcsok]] [[élszínezett gráf]] [[élszínezés]] [[éltartó csúcsfüggvény]] [[éltartó függvény]] [[éltartó leképezés]] [[ív]] [[összefüggő gráf]] [[összeszámlálás alapmódszerei]] [[ötszíntétel]] [[úszógumi]] [[út gráfban]] [[út hossza]] [[út súlya]] [[út összsúlya]] [[út]] [[útgráf]] [[úttal összekötött csúcsok]] [[üres halmaz]] 0okytc16iqa77q3aibum5ubr3ub836s 0 779837 3479259 3446647 2024-12-05T12:22:14Z LinguisticMystic 22848 3479259 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|ppl}} '''John Joseph Hopfield''' amerikai fizikus és idegtudós, aki elsősorban az '''idegi hálózatok''' és a '''neurális számítások''' területén végzett úttörő munkájáról ismert. Legismertebb a róla elnevezett '''Hopfield-hálózat''' kifejlesztéséről, amely egy visszacsatolt neurális hálózati modell, és fontos szerepet játszik az optimalizációs problémák megoldásában, valamint a mintafelismerés és a memória működésének modellezésében. Ez a modell mélyreható hatást gyakorolt a neuronhálózatok működésének megértésére, valamint az '''intelligencia mesterséges''' rendszerekben történő alkalmazására. <span id="háttér-és-tanulmányok"></span> === Háttér és tanulmányok: === John Hopfield 1933. július 15-én született. Fizikából doktorált a Cornell Egyetemen, és karrierje során több tudományterületen is dolgozott, beleértve a fizikát, a biológiát és az idegtudományt. Számos elismert intézményben dolgozott, többek között Princetonban, ahol a kognitív tudományok és a neurális számítások területén végzett kutatásokat. <span id="hopfield-hálózat"></span> === Hopfield-hálózat: === A '''Hopfield-hálózat''', amelyet Hopfield 1982-ben fejlesztett ki, egy visszacsatolt neurális hálózati modell, amely képes optimalizációs problémák megoldására, valamint minták felismerésére és tárolására. A hálózat egy '''energia-alapú rendszerként''' működik, ahol a neurális hálózat különböző állapotai energiaállapotokat reprezentálnak, és a hálózat működése ezen energia csökkentésére törekszik. A Hopfield-hálózat jellemzői: - '''Visszacsatolt modell''': A neuronok kétirányú kapcsolatban állnak egymással, és kölcsönösen hatnak egymásra. - '''Energiafüggvény''': A hálózat célja az energiafüggvény minimalizálása, ami stabil állapotba (lokális minimum) vezeti a rendszert, amely az adott probléma megoldását reprezentálja. - '''Asszociatív memória''': A Hopfield-hálózat képes mintákat tárolni, és azokat részleges vagy zajos bemenetek alapján is felismerni. Ezáltal az asszociatív memória modelljeként használható, és alkalmazható a mintafelismerési feladatokban. A Hopfield-hálózatot gyakran használják kombinatorikus optimalizációs problémák megoldására, például az '''utazóügynök problémájában'''. Emellett jelentős hatást gyakorolt a modern neurális hálózatok, különösen a mélytanulás fejlődésére. <span id="hozzájárulás-az-idegtudományhoz"></span> === Hozzájárulás az idegtudományhoz: === Hopfield alapvető szerepet játszott a '''neurobiológiai elmélet''' fejlesztésében, különösen abban, hogy hogyan működhetnek a biológiai neurális hálózatok az információk tárolásában, feldolgozásában és előhívásában. Munkája hídként szolgált az idegtudomány és a mesterséges intelligencia között, és segített megalapozni a neurális hálózatok modern kutatásait. <span id="egyéb-eredményei"></span> === Egyéb eredményei: === * '''Molekuláris reteszelési elmélet''': Hopfield jelentős hozzájárulásokat tett a molekuláris biológiában is, különösen az enzimatikus folyamatok pontosságával kapcsolatos “proofreading” (hibajavítás) mechanizmusával, amely leírja, hogyan képesek az enzimek hibákat kijavítani a fehérjeszintézis során. * '''Díjak és elismerések''': Hopfield számos díjat kapott munkájáért, köztük a '''Dirac-érem'''-et és a '''Feynman-díjat''', amelyek elismerik hozzájárulásait a biofizikához és a kognitív folyamatok modellezéséhez. <span id="öröksége"></span> === Öröksége: === John Hopfield a '''neurális hálózatok''' mesterséges intelligenciában és idegtudományban betöltött szerepének egyik úttörője. A róla elnevezett Hopfield-hálózat máig jelentős alkalmazásokkal bír különböző területeken, beleértve a mintafelismerést, az optimalizációt és a kognitív folyamatok modellezését. Interdiszciplináris megközelítése, amely ötvözi a fizikát, biológiát és a számítástudományt, új utakat nyitott a mesterséges intelligencia és a biológiai rendszerek működésének megértésében, inspirálva a kutatókat világszerte. {{hunl}} ottvz5rvg7nofzr1zotps776jarlx9q 0 780587 3479258 3447955 2024-12-05T12:20:58Z LinguisticMystic 22848 3479258 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|ppl}} '''Sir Roger Penrose''' (született: 1931. augusztus 8., Colchester, Egyesült Királyság) brit matematikus, fizikus és kozmológus, akinek kutatásai alapvetően formálták az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát. Penrose számos úttörő felfedezést tett a fekete lyukak, a téridő szerkezete és az univerzum működésének megértésében. 2020-ban elnyerte a '''Nobel-díjat a fizika területén''' a fekete lyukak kialakulásával kapcsolatos munkájáért. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === Korai élet és tanulmányok === * Penrose egy tudományos családból származik: apja, Lionel Penrose ismert genetikus és biostatisztikus volt. * Matematikából szerzett diplomát a Londoni Egyetemen, majd doktori fokozatát az algebrai geometriával kapcsolatos kutatásaiért kapta meg a Cambridge-i Egyetemen. * A korai években Penrose érdeklődése a matematikai problémák vizualizációja és geometriai megközelítése iránt mutatkozott meg. ----- <span id="tudományos-munkásság"></span> === Tudományos munkásság === <span id="fekete-lyukak-és-az-általános-relativitáselmélet"></span> ==== '''Fekete lyukak és az általános relativitáselmélet''' ==== * Penrose jelentős hozzájárulást tett az általános relativitáselmélet terén, különösen a fekete lyukak keletkezésének matematikai bizonyításában. * Az általa kidolgozott '''Penrose-szingularitási tétel''' kimutatta, hogy a fekete lyukak szingularitása az általános relativitáselmélet elkerülhetetlen következménye, ha bizonyos feltételek teljesülnek. * Eredményei megnyitották az utat a modern kozmológia és a fekete lyukak fizikai kutatásai előtt. <span id="kvantummechanika-és-tudat"></span> ==== '''Kvantummechanika és tudat''' ==== * Penrose szerint a kvantummechanika hagyományos értelmezése nem elegendő az emberi tudat megértéséhez. * Stuart Hameroff aneszteziológussal együtt dolgozta ki az '''Orch-OR (Orchestrated Objective Reduction)''' elméletet, amely szerint a tudat a kvantummechanikai folyamatok eredménye. <span id="geometriai-felfedezések"></span> ==== '''Geometriai felfedezések''' ==== * Penrose híres az úgynevezett '''Penrose-csempézésről''', amely egy olyan nem periodikus csempézés, amely lefedheti a síkot ismétlődés nélkül. Ez a felfedezés fontos szerepet játszott a kvázikristályok kutatásában. <span id="kozmológia"></span> ==== '''Kozmológia''' ==== * Penrose az univerzum keletkezésének és szerkezetének megértéséhez is jelentősen hozzájárult. A '''ciklikus kozmológia''' elméletében azt javasolta, hogy az univerzum ciklikusan keletkezik és tágul, az előző univerzumok maradványaiból. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === Díjak és elismerések === * '''Nobel-díj (2020)''': A fekete lyukak fizikai elméletéhez való hozzájárulásáért. * '''Wolf-díj''': Elméleti fizikai kutatásaiért. * '''Copley-érem''': A brit Királyi Társaság (Royal Society) legrangosabb kitüntetése. ----- <span id="publikációk-és-könyvek"></span> === Publikációk és könyvek === * '''The Road to Reality: A Complete Guide to the Laws of the Universe''': Penrose könyve az univerzum működésének alapvető törvényeiről, amely a tudományos közösségben és a laikus olvasók körében egyaránt népszerű. * '''Cycles of Time: An Extraordinary New View of the Universe''': Ebben a könyvében a ciklikus kozmológiát tárgyalja. * '''The Emperor’s New Mind''': Egy kritika a mesterséges intelligencia hagyományos modelljeivel szemben, amelyben Penrose a tudat és a kvantummechanika kapcsolatát vizsgálja. ----- <span id="személyes-élet"></span> === Személyes élet === * Penrose rendkívül aktív tudományos és nyilvános szereplő, előadásokat tart és könyveket ír a tudományos ismeretterjesztés területén. * Élete során számos elismerést kapott nemcsak a fizika, hanem a matematika és a filozófia területén is. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Roger Penrose munkássága jelentős hatással volt a modern fizika, a matematika és a kozmológia fejlődésére. Az általa bevezetett fogalmak és elméletek ma is meghatározóak a fekete lyukak, a kvantummechanika és az univerzum szerkezetének kutatásában. Penrose egyike azoknak a tudósoknak, akik áthidalták a fizika, a matematika és a filozófia közötti határokat, új perspektívákat nyitva a világ megértéséhez. {{hunl}} n7t7ryzk6hrm6adoayqjm745wdrgy9u 0 781160 3479279 3448602 2024-12-05T16:43:44Z LinguisticMystic 22848 3479279 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|ppl}} [[Kőnig Dénes]] {{hunl}} jh0aq97dt5sgif2gcv18bow3jqy1pxi 0 781955 3479260 3449752 2024-12-05T12:22:37Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Cornell]] lapot a következő névre: [[Cornell University]] 3449752 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|fizika|ppl}} ? {{hunl}} am3a4ybih38k43qwy3o5pqaegm0e1ur 3479262 3479260 2024-12-05T12:22:49Z LinguisticMystic 22848 3479262 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika}} {{hunl}} rlg7cqn0og61zjkq3nzdd3r1ergnvgh 3479264 3479262 2024-12-05T12:27:31Z LinguisticMystic 22848 3479264 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479267 3479264 2024-12-05T12:31:04Z LinguisticMystic 22848 3479267 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Cornell University''' az Ivy League egyik kiemelkedő tagja, egy privát kutatóegyetem Ithacában, New York államban. A világ egyik vezető felsőoktatási intézményeként tartják számon, amely a tudományos kiválóság, az innováció és a sokszínűség iránti elkötelezettségéről híres. ----- <span id="történelem-és-alapítás"></span> === Történelem és alapítás === * '''Alapítva:''' 1865 * '''Alapítók:''' Ezra Cornell és Andrew Dickson White ** Ezra Cornell mottója: “Bárki számára bármit tanítani.” ** Az egyetem demokratikus alapelveken nyugszik, és célja az oktatás elérhetővé tétele minden társadalmi osztály számára. * Cornell az első amerikai egyetemek között volt, amelyek integrálták a tudományos és szakmai oktatást. ----- <span id="fő-campusok"></span> === Fő campusok === # '''Fő campus:''' Ithaca, New York – 2300 hektáron terül el. # '''Cornell Tech:''' New York City – fókuszban a technológiai és vállalkozói képzés. # '''Weill Cornell Medicine:''' New York City, Katar – orvosi kutatás és képzés. ----- <span id="akadémiai-programok"></span> === Akadémiai programok === Cornell 16 különálló főiskolából és karból áll, amelyek széles körű képzést kínálnak: * '''Tudományok és Művészetek:''' Az egyetem legnagyobb kara, amely széleskörű alapképzéseket és kutatási programokat kínál. * '''Mérnöki Kar:''' Kiemelkedő a technológia és az innováció terén. * '''Weill Cornell Medicine:''' Az orvostudomány egyik vezető központja. * '''Cornell Law School:''' Az egyik legelismertebb jogi iskola az USA-ban. * '''Cornell SC Johnson College of Business:''' Vezető az üzleti oktatásban. * '''Mezőgazdasági és Élettudományi Kar (CALS):''' A mezőgazdasági és biotechnológiai kutatások éllovasa. ----- <span id="hallgatói-élet"></span> === Hallgatói élet === * '''Hallgatók száma:''' Körülbelül 25 000 (alapképzés, mesterképzés és doktori programok). * '''Nemzetköziség:''' Cornell erős nemzetközi közösséggel rendelkezik, több mint 120 országból érkeznek hallgatók. * '''Kollégiumok:''' 15 egyetemi kollégium és számos közösségi életet támogató létesítmény. ----- <span id="kutatás-és-innováció"></span> === Kutatás és innováció === * '''Éves kutatási költségvetés:''' Több mint 1 milliárd USD. * A Cornell kutatói számos területen végeznek úttörő munkát, beleértve az atomenergiát, a genetikai kutatásokat, az űrtudományokat és a fenntartható mezőgazdaságot. ----- <span id="híres-alumni-és-oktatók"></span> === Híres alumni és oktatók === * '''Alumni:''' Bill Nye (a tudomány népszerűsítője), Ruth Bader Ginsburg (az USA Legfelsőbb Bíróságának bírája), E.B. White (az író), Toni Morrison (irodalmi Nobel-díjas). * '''Nobel-díjasok:''' 60-nál is több oktató és végzős hallgató kapott Nobel-díjat. ----- <span id="értékelések-és-rangsor"></span> === Értékelések és rangsor === * Az USA egyik legjobb egyetemeként tartják számon, különösen a mérnöki, üzleti, mezőgazdasági és orvostudományi képzései miatt. * Cornell rendszeresen szerepel a világ top 20 egyeteme között a különböző nemzetközi rangsorokban. ----- <span id="jelentőség-és-örökség"></span> === Jelentőség és örökség === A Cornell University egyedülálló abban, hogy ötvözi a magánegyetemek elitizmusát az állami intézmények elérhetőségével. Ez a kettős szerep lehetővé teszi számára, hogy egyszerre legyen világszínvonalú kutatási központ és széles körben hozzáférhető oktatási intézmény. Az egyetem továbbra is a társadalmi mobilitás, az innováció és az akadémiai kiválóság zászlóvivője. {{engl}} g9hvzl86woc6f3gmiwq9fsfkvav3iib 0 782239 3479252 3450306 2024-12-05T12:17:18Z LinguisticMystic 22848 3479252 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|ppl}} '''Dmitry Korkin''' a Worcester Műszaki Intézet (Worcester Polytechnic Institute, WPI) számítástechnikai professzora, aki a bioinformatika és a számítógépes biológia területén tevékenykedik. Kutatásai középpontjában a komplex betegségek bioinformatikája, a számítógépes genomika, a rendszerszintű biológia és a biomedikai adat-elemzés állnak. Korkin szakértelme kiterjed a gépi tanulásra, adatbányászatra és nagyméretű adatelemzésre, amelyeket genetikai rendellenességek – például rák, cukorbetegség és autizmus –, valamint járványos fertőzések, köztük a COVID-19 molekuláris mechanizmusainak tanulmányozására alkalmaz. 2020 februárjában Korkin 3D modelleket osztott meg a koronavírusról a világ kutatóival, elősegítve ezzel a vírus szerkezetének jobb megértését és a potenciális kezelési módszerek fejlesztését. Oktatási hátterét tekintve Korkin alkalmazott matematikából szerzett mesterfokozatot a Moszkvai Állami Egyetemen, majd számítástechnikából doktorált a kanadai New Brunswick Egyetemen. Posztdoktori kutatásait a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i kampuszán végezte bioinformatika és számítógépes biológia területén. Korkin munkássága jelentős hozzájárulást nyújtott a bioinformatika és a számítógépes biológia területén, különösen a betegségek molekuláris mechanizmusainak feltárásában és a járványos fertőzések megértésében. További részletekért és publikációkért látogasson el a WPI hivatalos oldalára. {{hunl}} 38hxk1t013cmo925kxky2hny838w5iw 0 782423 3479263 3450583 2024-12-05T12:23:11Z LinguisticMystic 22848 3479263 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|ppl}} '''Jeff Atwood''' (született: 1970) amerikai szoftverfejlesztő, író, blogger és vállalkozó, aki leginkább a '''Stack Overflow''' és a '''Discourse''' platformok társalapítójaként ismert. Emellett szerzője a népszerű '''Coding Horror''' blognak, amely a programozás és az emberi tényezők témaköreit tárgyalja. <span id="korai-élet-és-karrier"></span> === Korai élet és karrier === Atwood a kaliforniai Berkeley-ben él feleségével, három gyermekével és számos számítógéppel. Programozói pályafutását a 80-as években kezdte, különböző Microsoft BASIC implementációkkal, első mikroszámítógépe, a Texas Instruments TI-99/4a segítségével. Később a PC platformon folytatta Visual Basic 3.0 és Windows 3.1 alatt, jelentős időt töltve Pascal kód írásával a Delphi első verzióiban. <span id="stack-overflow-és-stack-exchange"></span> === Stack Overflow és Stack Exchange === 2008-ban Atwood Joel Spolskyval közösen megalapította a '''Stack Overflow'''-t, egy kérdés-válasz weboldalt, amely a programozók számára nyújt segítséget. A platform gyorsan népszerűvé vált, és alapját képezte a későbbi '''Stack Exchange''' hálózatnak, amely számos témakörben kínál hasonló szolgáltatásokat. <span id="discourse"></span> === Discourse === 2013-ban Atwood elindította a '''Discourse''' nevű nyílt forráskódú fórum szoftvert, amelynek célja a modern online közösségi beszélgetések elősegítése. A Discourse számos funkcióval rendelkezik, beleértve a kategorizálást, címkézést, valós idejű értesítéseket és végtelen görgetést, és széles körben alkalmazzák különböző online közösségekben. <span id="coding-horror"></span> === Coding Horror === Atwood 2004-ben indította el a '''Coding Horror''' blogot, ahol a programozás és az emberi tényezők kapcsolatáról ír. A blog széles körben ismertté vált a szoftverfejlesztői közösségben, és hozzájárult Atwood hírnevének megalapozásához. <span id="személyes-élet"></span> === Személyes élet === Atwood feleségével és három gyermekével él Berkeley-ben, Kaliforniában. Szabadidejében szívesen foglalkozik különböző számítógépekkel és technológiai projektekkel. Jeff Atwood munkássága jelentős hatással volt az online programozói közösségekre és a szoftverfejlesztés kultúrájára, platformjai és írásai révén elősegítve a tudásmegosztást és a közösségi együttműködést. {{hunl}} csng2htbhj3lekewf8ox6cx7sn0lqpp 0 782753 3479273 3451080 2024-12-05T13:03:12Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[StabilityAI]] lapot a következő névre: [[Stability AI]] 3451080 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479275 3479273 2024-12-05T13:03:59Z LinguisticMystic 22848 3479275 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Stability AI''' egy mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat, amelyet 2019-ben alapított Emad Mostaque. Legismertebb terméke a '''Stable Diffusion''', egy szövegből képet generáló modell, amely képes szöveges leírások alapján képeket létrehozni. A cég célja, hogy nyílt forráskódú AI modelleket fejlesszen és tegyen elérhetővé különböző területeken, mint például kép-, hang-, videó- és 3D-generálás. A Stability AI elkötelezett a nyílt forráskódú fejlesztések mellett, és aktívan hozzájárul a mesterséges intelligencia közösség fejlődéséhez. Például bemutatták a '''StableStudio''' nevű eszközt, amely a nyílt forráskódú fejlesztések iránti elkötelezettségüket hangsúlyozza. A vállalat több modellt is kifejlesztett, mint például a '''Stable Video Diffusion''', amely szöveges és képi bemenetek alapján képes videókat generálni. A Stability AI szoros együttműködést folytat más technológiai vállalatokkal is. Például az Amazon Web Services-t választották preferált felhőszolgáltatójuknak, hogy a jövő mesterséges intelligenciáját építsék. A cég tevékenysége jelentős hatással van a kreatív iparágakra, és hozzájárul a mesterséges intelligencia demokratizálásához. Ugyanakkor jogi kihívásokkal is szembesültek, például a Getty Images részéről, amely a képek felhasználásával kapcsolatos vitákat érinti. Összességében a Stability AI jelentős szereplő a mesterséges intelligencia területén, különösen a generatív modellek fejlesztésében és elérhetővé tételében. {{engl}} bgohmj199lc1d7dmdbszafcxkwu0goj 0 782754 3479272 3451081 2024-12-05T13:02:38Z LinguisticMystic 22848 3479272 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Stable Diffusion''' egy nyílt forráskódú, gépi tanulás alapú képalkotó modell, amely képes magas minőségű képeket generálni szöveges utasítások alapján. Ez az egyik legismertebb és legszélesebb körben használt generatív mesterséges intelligencia (AI) eszköz, amelyet a '''Stability AI''', egy kutatás-orientált cég és közösség, fejlesztett. ----- <span id="alapelvek-és-működés"></span> === Alapelvek és működés === # '''Diffúziós modellek''': #* A Stable Diffusion egy '''diffúziós modell''', amely sztochasztikus folyamatokat használ képek zajmentesítésére és generálására. #* A képalkotás során a modell egy zajos képből kiindulva fokozatosan eltávolítja a zajt, amíg a végső, tiszta kép meg nem jelenik. # '''Text-to-Image (szövegből kép) generálás''': #* A modell természetes nyelvi szövegekből képes képeket generálni. Például: „egy macska egy mezőn játszik naplementében”. #* Ehhez a folyamat során nyelvi modellek, mint például a '''CLIP (Contrastive Language–Image Pretraining)''', segítik az utasítások értelmezését és a képalkotás irányítását. # '''Finomhangolhatóság''': #* A felhasználók testre szabhatják a modellt saját adatkészleteikkel, hogy specifikus stílusokat, témákat vagy karaktereket hozhassanak létre. ----- <span id="főbb-jellemzők"></span> === Főbb jellemzők === # '''Nyílt forráskód''': #* A Stable Diffusion kódja és modelljei szabadon elérhetők, lehetővé téve a kutatóknak és fejlesztőknek, hogy testre szabják és integrálják azt különböző alkalmazásokba. # '''Rendszerkövetelmények''': #* A modell futtatásához erős grafikus feldolgozó egység (GPU) és megfelelő memóriakapacitás szükséges, de kisebb verziók elérhetők átlagos teljesítményű eszközökön is. # '''Kreatív alkalmazások''': #* Digitális művészet készítése #* Konceptuális design tervezés #* Játékfejlesztés #* Reklámgrafika és vizuális tartalomkészítés ----- <span id="előnyök"></span> === Előnyök === # '''Nyitottság és elérhetőség''': #* Bárki hozzáférhet a modellhez, így széles körben alkalmazható kutatásban, oktatásban és kreatív iparágakban. # '''Testreszabhatóság''': #* A Stable Diffusion rugalmas, és számos specifikus célra átalakítható. # '''Költséghatékonyság''': #* A nyílt forráskódú jelleg miatt nincsenek licencdíjak, így sok szervezet és egyéni fejlesztő használhatja költséghatékonyan. ----- <span id="kihívások-és-kritikák"></span> === Kihívások és kritikák === # '''Etikai kérdések''': #* A nyílt hozzáférés miatt fennáll annak a veszélye, hogy a modellt nem etikus célokra, például deepfake-ek, félrevezető tartalmak vagy sértő képek készítésére használják. # '''Adatvédelmi aggályok''': #* A modell olyan képeken tanult, amelyek tartalmazhatnak szerzői joggal védett vagy érzékeny tartalmakat. # '''Számítási igények''': #* A nagy modellek jelentős számítási kapacitást és erőforrást igényelnek, ami nem mindenki számára elérhető. ----- <span id="használati-területek"></span> === Használati területek === # '''Digitális művészet''': #* Művészek új stílusokat és kreatív munkákat hozhatnak létre, melyeket nehéz lenne manuálisan megvalósítani. # '''Marketing és reklám''': #* Gyorsan készíthetők egyedi grafikák és vizuális elemek kampányokhoz. # '''Játék- és filmfejlesztés''': #* A modell segít konceptuális vázlatok és világépítési elemek létrehozásában. # '''Oktatás és kutatás''': #* Az AI és a gépi tanulás területén dolgozó kutatók és diákok számára remek tanulóeszköz. ----- <span id="jövőbeli-fejlesztések"></span> === Jövőbeli fejlesztések === A Stability AI és a széles körű közösség folyamatosan dolgozik a Stable Diffusion továbbfejlesztésén. A jövőbeli verziók valószínűleg: - Hatékonyabbá teszik a modellt kisebb erőforrásigénnyel. - Javítják az adatvédelmi és etikai kérdéseket. - Integrálják a modellt további multimédiás funkciókkal, például videók vagy 3D tartalmak generálásával. ----- A '''Stable Diffusion''' az egyik legjelentősebb technológiai áttörés a generatív mesterséges intelligencia területén, amely lehetőséget ad arra, hogy a kreativitás és az innováció új dimenzióit fedezzük fel. {{engl}} 7lj24a06490eiy0sele57xygdunkc5x 0 783052 3479265 3452030 2024-12-05T12:27:53Z LinguisticMystic 22848 3479265 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Stack Overflow''' egy programozóknak szóló kérdés-válasz weboldal, amely 2008-ban indult Jeff Atwood és Joel Spolsky kezdeményezésére. A Stack Exchange hálózat zászlóshajója, és célja, hogy nyílt alternatívát kínáljon a korábbi, zártabb kérdés-válasz oldalakkal szemben. A platform lehetőséget biztosít a felhasználóknak, hogy programozással kapcsolatos kérdéseket tegyenek fel és válaszoljanak meg. A közösség tagjai szavazhatnak a kérdésekre és válaszokra, valamint szerkeszthetik azokat, hasonlóan a wiki oldalakhoz. A felhasználók hírnevet és jelvényeket szerezhetnek értékes hozzájárulásaikért, ami a weboldal gamifikációját eredményezi. 2024-re a Stack Overflow több mint 23 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik, és több mint 24 millió kérdést és 35 millió választ tartalmaz. A leggyakrabban tárgyalt témák közé tartozik a JavaScript, Java, C#, PHP, Android, Python, jQuery és HTML. A weboldal C# nyelven íródott, az ASP.NET MVC keretrendszert és a Microsoft SQL Servert használva az adatbázis kezelésére. A Stack Overflow jelentős hatással volt a programozói közösségre, mivel lehetővé tette a tudás gyors és hatékony megosztását világszerte. <ol start="2021" style="list-style-type: decimal;"> <li>június 2-án a Stack Overflow-t 1,8 milliárd dollárért felvásárolta a holland székhelyű Prosus internetes konglomerátum.</li></ol> {{engl}} aukn2enk9stcxn7xwxl6mbz99d1qd6p 0 783373 3479248 3452778 2024-12-05T12:11:48Z LinguisticMystic 22848 3479248 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Coinbase''' egy amerikai székhelyű, nyilvánosan jegyzett vállalat, amely kriptovaluta-kereskedési platformot üzemeltet. A cég 2012-ben alakult, és mára az Egyesült Államok legnagyobb kriptovaluta-tőzsdéjévé vált a kereskedési volumen alapján. <span id="szolgáltatások-és-termékek"></span> === Szolgáltatások és termékek === A Coinbase lehetővé teszi a felhasználók számára különböző kriptovaluták, például Bitcoin, Ethereum és Litecoin vásárlását, eladását és tárolását. A platform több mint 100 országban érhető el, és több millió ügyfelet szolgál ki világszerte. <span id="legutóbbi-fejlemények"></span> === Legutóbbi fejlemények === * '''Szabályozási kihívások''': 2023-ban az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) pert indított a Coinbase ellen, állítva, hogy a vállalat megsértette az értékpapír-regisztrációs szabályokat. A Coinbase tagadta a vádakat, és jogi úton védekezik. * '''Politikai változások''': 2024-ben Donald Trump elnökké választása után a kriptovaluta-ipar, beleértve a Coinbase-t is, pozitív várakozásokkal tekintett a szabályozási környezet enyhülésére. Trump adminisztrációja várhatóan kedvezőbb politikát folytat a digitális eszközök irányában, ami előnyös lehet a Coinbase számára. * '''Európai szabályozás''': Az Európai Unió új MiCA szabályozása miatt a Coinbase 2024 decemberétől megszüntette az USD Coin (USDC) kamatfizetési programját az Európai Gazdasági Térségben élő ügyfelei számára. <span id="jövőbeli-kilátások"></span> === Jövőbeli kilátások === A Coinbase továbbra is jelentős szereplő a kriptovaluta-piacon, és várhatóan profitálni fog a szabályozási környezet változásaiból, különösen az Egyesült Államokban. A vállalat folyamatosan bővíti szolgáltatásait és termékkínálatát, hogy megfeleljen a gyorsan fejlődő kriptovaluta-ipar igényeinek. {{engl}} s8kyxyb156lcldjp3o8fxxop8t9tkyu 0 783413 3479297 3452818 2024-12-06T10:50:33Z LinguisticMystic 22848 3479297 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Genshin Impact''' egy 2020 szeptemberében megjelent akció-szerepjáték, amelyet a kínai '''miHoYo''' fejlesztett és adott ki. Azóta világszerte óriási népszerűségre tett szert, köszönhetően lenyűgöző nyílt világának, színes karaktereinek és izgalmas játékmenetének. A játék ingyenesen játszható, de mikrotranzakciókat tartalmaz, mivel egy úgynevezett “gacha” mechanikát alkalmaz, ahol véletlenszerűen lehet karaktereket és fegyvereket szerezni. ----- <span id="a-világ-teyvat"></span> == '''A világ: Teyvat''' == A Genshin Impact egy hatalmas, nyílt világú játék, amely a Teyvat nevű fantáziavilágban játszódik. Teyvat hét régióból áll, amelyek mindegyike egy-egy elemhez és istenhez kapcsolódik. Ezek az elemek: '''Anemo (szél)''', '''Geo (föld)''', '''Electro (villám)''', '''Dendro (növény)''', '''Hydro (víz)''', '''Pyro (tűz)''' és '''Cryo (jég)'''. A jelenlegi játékverzióban négy régió érhető el: '''Mondstadt''', '''Liyue''', '''Inazuma''' és '''Sumeru'''. A világ tele van rejtélyekkel, feladatokkal, ellenségekkel és kincsekkel, amelyek felfedezésre várnak. ----- <span id="fő-történet-és-karakterek"></span> == '''Fő történet és karakterek''' == A játékos egy '''Utazót''' (Traveler) irányít, aki egy testvérpár egyik tagja. A történet elején a testvérpárt egy ismeretlen isten választja el egymástól, és az Utazó célja, hogy újraegyesüljön testvérével, miközben Teyvat titkait is felfedezi. A játék során számos színes karakter csatlakozik az Utazóhoz, mindegyikük egyedi képességekkel, elemi erőkkel és háttértörténettel rendelkezik. Népszerű karakterek például: - '''Diluc''' (Pyro, Mondstadt gazdag borásza), - '''Zhongli''' (Geo, Liyue rejtélyes tanácsadója), - '''Raiden Shogun''' (Electro, Inazuma uralkodója), - '''Nahida''' (Dendro, Sumeru istene). ----- <span id="játékmenet"></span> == '''Játékmenet''' == A Genshin Impact alapvetően egy akció-kalandjáték, RPG elemekkel: 1. '''Harcrendszer''': Az elemek kombinálása kulcsfontosságú. Például a víz és a villám kombinációja erős elektromos hatást eredményez, míg a jég és a szél erőteljes fagyasztást hoz létre. A csapat maximum négy karakterből állhat, akiket harc közben váltogathatsz. 2. '''Felfedezés''': A játék fő erőssége a nyílt világú felfedezés. Mászhatsz, úszhatsz, siklóernyőzhetsz, és titkos helyeket fedezhetsz fel. 3. '''Küldetések''': A történeti küldetéseken túl napi feladatok és események is várnak. 4. '''Tárgygyűjtés és fejlődés''': Karaktereidet és fegyvereidet különféle anyagokkal fejlesztheted, amelyeket a világban találsz vagy ellenségektől szerezhetsz meg. ----- <span id="gacha-rendszer"></span> == '''Gacha rendszer''' == A játék egyik legvitatottabb aspektusa a gacha rendszer, amely lényegében egy virtuális “szerencsekerék”. A játékosok '''Primogemeket''', a játék prémium valutáját használhatják, hogy új karaktereket és fegyvereket szerezzenek. A Primogemeket a játékban feladatok teljesítésével, események során vagy valódi pénzért lehet megszerezni. ----- <span id="grafika-és-zene"></span> == '''Grafika és zene''' == A Genshin Impact esztétikailag lenyűgöző. A grafikát erősen inspirálta a japán anime stílus, míg a zenei aláfestést a Shanghai Symphony Orchestra készítette, külön régiónként egyedi dallamokkal. A játék atmoszférája magával ragadó, legyen szó a Mondstadt zöld dombjairól vagy Inazuma viharos szigeteiről. ----- <span id="események-és-frissítések"></span> == '''Események és frissítések''' == A miHoYo folyamatosan frissíti a játékot, rendszeresen új karaktereket, történetszálakat, eseményeket és régiókat adva hozzá. A játék szezonális eseményei különösen népszerűek, mivel új kihívásokat, jutalmakat és mini-játékokat kínálnak. ----- <span id="közösség-és-hatás"></span> == '''Közösség és hatás''' == A Genshin Impact globális közösséget épített ki, ahol rajongók milliói osztják meg művészeteiket, stratégiáikat és élményeiket. A játék hatalmas gazdasági siker is, 2023-ra több mint 4 milliárd dollár bevételt generált, ezzel az egyik legjövedelmezőbb mobiljátékká vált. ----- '''Összegzés''': A Genshin Impact egy olyan játék, amely ötvözi a mély történetet, az izgalmas játékmenetet és a lélegzetelállító vizuális elemeket. Bár a gacha rendszer miatt kapott kritikát, sokak szerint a játék ingyenes tartalma is önmagában lenyűgöző élményt nyújt. Teyvat világa garantáltan magával ragad mindenkit, aki belép! {{engl}} syeztqxhkwe72j8x8il5mefej28kmz8 0 798369 3479251 3479220 2024-12-05T12:16:52Z LinguisticMystic 22848 3479251 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|ppl}} Lex Fridman (született: 1983. augusztus 15.) orosz-amerikai számítógéptudós és podcaster, aki az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatója, valamint a “Lex Fridman Podcast” házigazdája. Kutatási területei közé tartozik a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az autonóm járművek. '''Korai élet és oktatás''' Fridman a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságban, Chkalovsk városában született, majd Moszkvában nőtt fel. Zsidó származású családból származik; édesapja, Alexander Fridman, plazmafizikus és a Drexel Egyetem professzora. Körülbelül 11 éves korában, a Szovjetunió összeomlása után, családja az Egyesült Államokba, Chicago környékére költözött. A Neuqua Valley High Schoolban érettségizett Naperville-ben, Illinois államban. Ezt követően a Drexel Egyetemen szerzett BSc és MSc fokozatot számítástechnikából 2010-ben, majd 2014-ben PhD fokozatot villamos- és számítástechnikai mérnöki területen. Doktori disszertációjának címe: “Learning of Identity from Behavioral Biometrics for Active Authentication”. '''Karrier''' 2014-ben Fridman a Google-nél kezdett dolgozni, ahol mesterséges intelligencia alapú személyazonosság-hitelesítési rendszereken dolgozott, de hat hónap után távozott, előnyben részesítve a kutatás és az akadémiai környezet nyújtotta “káoszt”. 2015-ben csatlakozott az MIT AgeLabhoz, ahol a vezetői viselkedés pszichológiáját és big data elemzését kutatta. 2019-ben publikált egy nem lektorált tanulmányt a Tesla Autopilot rendszeréről, amely szerint a félautonóm járműveket használó sofőrök figyelmesek maradnak. Ez ellentmondott a korábbi kutatásoknak, és kritikákat váltott ki a módszertanát illetően. A tanulmányt később eltávolították az MIT weboldaláról. Jelenleg az MIT Laboratóriumának Információs és Döntési Rendszerek részlegén kutató tudósként dolgozik. '''Podcast''' Fridman 2018-ban indította el podcastját, amely eredetileg “The Artificial Intelligence Podcast” néven futott, majd 2020-ban “The Lex Fridman Podcast”-re változtatta a nevét. A műsorban számos neves személyiséggel készített interjút, többek között Elon Musk, Jeff Bezos, Donald Trump, Mark Zuckerberg, Jimmy Wales, Matthew McConaughey, Kanye West, Oliver Stone, Benjamin Netanjahu, Yuval Noah Harari, Lisa Randall és Mohammed El-Kurd. 2024-ben a Boston Globe jelentése szerint a podcastnak 3,6 millió feliratkozója volt. '''Személyes élet''' Fridman első fokozatú fekete övvel rendelkezik brazil jiu-jitsuban, amelyet Rick és Phil Migliarese mesterektől kapott a philadelphiai Balance Studiosban. Jelenleg Austinban, Texas államban él. '''Friss hírek''' 2024 decemberében Fridman a közösségi médiában jelezte, hogy szeretne interjút készíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Zelenszkij elfogadta a meghívást, és a tervek szerint 2025 januárjában kerül sor az interjúra Kijevben. '''Kritikák és fogadtatás''' Fridman podcastja vegyes fogadtatásban részesült. Egyes tudósok és akadémikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy hozzájárulhat a félretájékoztatás terjedéséhez, míg mások elismerik, hogy magas szintű intellektuális beszélgetéseket folytat. Helen Lewis, az Atlantic újságírója szerint Fridman nem tartja fenn a “vékonynak tűnő újságírói távolságtartást” interjúalanyaival szemben, és személyes barátságokat ápol egyes vendégeivel. Összességében Lex Fridman jelentős hatást gyakorolt a mesterséges intelligencia és a technológiai diskurzus területén, podcastja pedig platformot biztosít a mélyreható beszélgetésekhez a tudomány, technológia és filozófia különböző aspektusairól. ---- [[Aaronson]] [[Abbas]] [[Abbeel]] [[Abramson]] [[Ackman]] [[Adams]] [[Adobe]] [[Aella]] [[Albert]] [[Aldrete]] [[Alex]] [[Altman]] [[Amanat]] [[Ammous]] [[Amodei]] [[Amon]] [[Anca]] [[Andreessen]] [[Angel]] [[Angle]] [[Annaka]] [[Annie]] [[Anthony]] [[Anya]] [[Aravind]] [[Ariel]] [[Arlotta]] [[Arm]] [[Armstrong]] [[Artificial]] [[Artist]] [[Arts]] [[Askren]] [[Atlas]] [[Atwood]] [[Avi]] [[Ayanna]] [[Bach]] [[Bailey]] [[Balaji]] [[Barish]] [[Barnett]] [[Barnhart]] [[Barrett]] [[Barron]] [[Barry]] [[Barsky]] [[Barzilay]] [[Bassem]] [[Batygin]] [[Ben]] [[Bengio]] [[Benjamin]] [[Bernie]] [[Bert]] [[Betül]] [[Bezos]] [[Bhaskar]] [[Bhattacharya]] [[Bitcoin]] [[Bitter]] [[Bjarne]] [[Blattman]] [[Boaler]] [[Bobby]] [[Boeree]] [[Boris]] [[Bostrom]] [[Botez]] [[Botvinick]] [[Bourla]] [[Brain-Computer]] [[Brands]] [[Breedlove]] [[Brendan]] [[Bret]] [[Brett]] [[Brian]] [[Brockman]] [[Brook]] [[Brooks]] [[Brown]] [[Bryan]] [[Brynjolfsson]] [[Buchwald]] [[Buss]] [[Bustamante]] [[Buterin]] [[Cabrol]] [[Cain]] [[Cal]] [[Calacanis]] [[Calderon]] [[Callaghan]] [[Capozzola]] [[Cardano]] [[Carl]] [[Carlin]] [[Carlsen]] [[Carlson]] [[Carmack]] [[Carroll]] [[Cartels]] [[Carter]] [[Case]] [[Cenk]] [[Chalmers]] [[Chamath]] [[Champion]] [[Change]] [[Charan]] [[Chollet]] [[Chomsky]] [[Chris]] [[Christmas]] [[Christof]] [[Christopher]] [[Clara]] [[Clarke]] [[Cliff]] [[Climate]] [[Coffeezilla]] [[Colin]] [[Collins]] [[Conti]] [[Cowen]] [[Cox]] [[Craib]] [[Craig]] [[Crews]] [[Cristiano]] [[Cristos]] [[Cronin]] [[Cruise]] [[Cuban]] [[Cummings]] [[Cumrun]] [[Curry]] [[Cursor]] [[Dalio]] [[Dana]] [[Danaher]] [[Daniel]] [[Daphne]] [[Dario]] [[Darling]] [[Dava]] [[David]] [[Dawkins]] [[Dawn]] [[Debate]] [[Deisseroth]] [[Demis]] [[Dennis]] [[Destiny]] [[Devon]] [[Diana]] [[Dileep]] [[Dillon]] [[Doblin]] [[Dodd]] [[Dolgov]] [[Dorsey]] [[Douglas]] [[Dragan]] [[Dragons]] [[Drug]] [[Druyan]] [[Duffin]] [[Duncan]] [[Eagleman]] [[Economist]] [[Eich]] [[Ekblaw]] [[El-Kurd]] [[Eliezer]] [[Ellenberg]] [[Elon]] [[Engineer]] [[Enjeti]] [[Erik]] [[Ethereum]] [[Eugenia]] [[Fadell]] [[Feldman]] [[Ferguson]] [[Fernald]] [[Ferrucci]] [[Filippenko]] [[Finance]] [[Fiona]] [[Fitzgerald]] [[Fravor]] [[Frebel]] [[Frenkel]] [[Fridman]] [[Friston]] [[Gabbard]] [[Gable]] [[Garland]] [[Garry]] [[Gary]] [[Gates]] [[Gavin]] [[General]] [[George]] [[Georges]] [[Gershenfeld]] [[Gibson]] [[Giertz]] [[Gilbert]] [[Ginni]] [[Gladstein]] [[Glenn]] [[Goertzel]] [[Goff]] [[Goodfellow]] [[Goodrow]] [[Google]] [[Gosling]] [[GothamChess]] [[Gracie]] [[Graham]] [[Grant]] [[Graves]] [[Greene]] [[Grimes]] [[Haidt]] [[Haier]] [[Hall]] [[Hancock]] [[Hanson]] [[Harari]] [[Hardcore]] [[Harris]] [[Harry]] [[Hart]] [[Harvey]] [[Hassabis]] [[Hawkins]] [[Hikaru]] [[Hill]] [[History]] [[Hoffman]] [[Hopfield]] [[Hoskinson]] [[Hotz]] [[Howard]] [[Huberman]] [[Hutchinson]] [[Hutter]] [[Instagram]] [[Isaacson]] [[Isbell]] [[Ishan]] [[Islam]] [[Jackson]] [[Jacobsen]] [[Jaron]] [[Jo]] [[Jocko]] [[Johnson]] [[Jonas]] [[Jonathan]] [[Jones]] [[Jordan]] [[Jorgensen]] [[Joscha]] [[Josh]] [[Judea]] [[Kaelbling]] [[Kahneman]] [[Kai-Fu]] [[Kaku]] [[Kanye]] [[Karaman]] [[Karl]] [[Karp]] [[Karpathy]] [[Kasparov]] [[Kate]] [[Kaçar]] [[Kearns]] [[Keating]] [[Keen]] [[Keller]] [[Kellis]] [[Kelly]] [[Kelsi]] [[Kennedy]] [[Keoki]] [[Kernel]] [[Kernighan]] [[Kevin]] [[Kimbal]] [[Kipping]] [[Knuth]] [[Koch]] [[Kokotov]] [[Koller]] [[Konstantin]] [[Korea]] [[Korkin]] [[Kotkin]] [[Kreischer]] [[Krugman]] [[Kumar]] [[Kurzweil]] [[Kushner]] [[Kuyda]] [[Kyle]] [[Lab]] [[Lane]] [[Langer]] [[Lanier]] [[Larratt]] [[Lattner]] [[Law]] [[LeCun]] [[Leak]] [[Lenat]] [[Leonard]] [[Leslie]] [[Levels]] [[Levin]] [[Levine]] [[Lex]] [[Life]] [[Lisa]] [[Littman]] [[Liulevicius]] [[Liv]] [[Lockdowns]] [[Lockheed]] [[Loeb]] [[Loh]] [[Loury]] [[Lukianoff]] [[MacAskill]] [[Magatte]] [[Magnus]] [[Malice]] [[Malik]] [[Manolis]] [[Marc]] [[Marcus]] [[Mark]] [[Martial]] [[Martin]] [[Mason]] [[Math]] [[Mathematician]] [[Matt]] [[Matthew]] [[Max]] [[McClelland]] [[McConaughey]] [[McCorduck]] [[Mearsheimer]] [[Media]] [[Melanie]] [[Melngailis]] [[Metzl]] [[Mexican]] [[Micali]] [[Michael]] [[Michio]] [[Miikkulainen]] [[Milei]] [[Miller]] [[Mina]] [[Misra]] [[Mitchell]] [[Mohammed]] [[Monga]] [[Moral]] [[MrBeast]] [[Muraresku]] [[Murray]] [[Music]] [[Musk]] [[Naimark]] [[Nakamura]] [[Natalya]] [[Nathalie]] [[Nazarov]] [[Neal]] [[Negreanu]] [[Neil]] [[Neri]] [[Netanyahu]] [[Neuroscientist]] [[New]] [[Newman]] [[Newport]] [[Ng]] [[Niall]] [[Nic]] [[Nick]] [[Nicole]] [[Niels]] [[Noah]] [[Noam]] [[Nolan]] [[Norman]] [[Normand]] [[North]] [[Norvig]] [[Objectivist]] [[Oliphant]] [[Oliver]] [[Omar]] [[Oriol]] [[Oxman]] [[Pakman]] [[Palestine]] [[Palihapitiya]] [[Pamela]] [[Paola]] [[Pappas]] [[Park]] [[Particle]] [[Pasulka]] [[Patterson]] [[Paul]] [[Pearl]] [[Pedro]] [[Penrose]] [[Perlroth]] [[Peter]] [[Peterson]] [[Pharma]] [[Philip]] [[Philosopher]] [[Philosophy]] [[Philosophy.]] [[Physicist]] [[Picard]] [[Pieter]] [[Pinker]] [[Pirate]] [[Planetary]] [[Playter]] [[Plokhy]] [[Po-Shen]] [[Podcast]] [[Poggio]] [[Poker]] [[Political]] [[Pompliano]] [[Popular]] [[Prasad]] [[Pressfield]] [[Proctor]] [[Producer]] [[Psychedelics]] [[Python]] [[Quantum]] [[Racaniello]] [[Raibert]] [[Rajat]] [[Ramaswamy]] [[Randall]] [[Ranganath]] [[Ray]] [[Reaves]] [[Recent]] [[Rees]] [[Regina]] [[Reid]] [[Reinforcement]] [[Reisman]] [[Research]] [[Reynolds]] [[Richard]] [[Rick]] [[Risto]] [[Rob]] [[Robert]] [[Robin]] [[Robotics]] [[Robots]] [[Rocket]] [[Rodney]] [[Rogan]] [[Roger]] [[Rohit]] [[Roman]] [[Rometty]] [[Ronald]] [[Rosalind]] [[Rosolie]] [[Rubin]] [[Running]] [[Russ]] [[Russell]] [[Ryan]] [[Saagar]] [[Saifedean]] [[Sam]] [[Sanders]] [[Sanderson]] [[Sandholm]] [[Sara]] [[Sarma]] [[Sasso]] [[Saylor]] [[Schiller]] [[Schmachtenberger]] [[Schmidhuber]] [[Schmidt]] [[Schwarzman]] [[Science]] [[Science.]] [[Scientist]] [[Scientology]] [[Scott]] [[Seager]] [[Sean]] [[Sebastian]] [[Sergey]] [[Serhii]] [[Sertac]] [[Sexton]] [[Shainline]] [[Shannon]] [[Shapiro]] [[Sheldon]] [[Sheren]] [[Show]] [[Silver]] [[Silverglate]] [[Silvio]] [[Simon]] [[Simone]] [[Sinclair]] [[Sinek]] [[Skye]] [[Smith-Levin]] [[Smolin]] [[Social]] [[Soderstrom]] [[Sofman]] [[Solomon]] [[Song]] [[Sousa-Silva]] [[Spacey]] [[Special]] [[Spence]] [[Spotify]] [[Srinivas]] [[Srinivasan]] [[St-Pierre]] [[Stephenson]] [[Stevens]] [[Stone]] [[Store]] [[Strang]] [[String]] [[Strominger]] [[Stroustrup]] [[Stuart]] [[Suleiman]] [[Sullivan]] [[Sunkara]] [[Suri]] [[Susan]] [[Susskind]] [[Sutskever]] [[Systrom]] [[Tal]] [[Tarbell]] [[Teddy]] [[Tedrake]] [[Tegmark]] [[TensorFlow]] [[Tesla]] [[Thomas]] [[Thrun]] [[Tim]] [[Todd]] [[Tom]] [[Tomaso]] [[Tony]] [[Trading]] [[Travis]] [[Trump]] [[Trussell]] [[Tucker]] [[Tull]] [[Tulsi]] [[Tuomas]] [[Twitter]] [[Tyler]] [[Urmson]] [[Uygur]] [[Vafa]] [[Vapnik]] [[Vejas]] [[Verdon]] [[Vervaeke]] [[Vijay]] [[Vincent]] [[Vinyals]] [[Viscelli]] [[Vision]] [[Vitalik]] [[Vivek]] [[Vladimir]] [[Vogt]] [[Voss]] [[Vsauce]] [[Wade]] [[Wales]] [[Walker]] [[Walsh]] [[Walter]] [[Wang]] [[Weinstein]] [[West]] [[White]] [[Whyte]] [[Wilczek]] [[Wilkenfeld]] [[Willink]] [[Woit]] [[Wojciech]] [[Wolff]] [[Wolfram]] [[Wolpe]] [[Wrangham]] [[Yampolskiy]] [[Yann]] [[Yannis]] [[Yaron]] [[Yeonmi]] [[Yoshua]] [[You]] [[Youssef]] [[Yudkowsky]] [[Yuval]] [[Zach]] [[Zaremba]] [[Zev]] [[Zuckerberg]] {{hunl}} pdjhijzboejjtlsp1413mnlvlgzm9n6 3479255 3479251 2024-12-05T12:19:20Z LinguisticMystic 22848 3479255 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|ppl}} Lex Fridman (született: 1983. augusztus 15.) orosz-amerikai számítógéptudós és podcaster, aki az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatója, valamint a “Lex Fridman Podcast” házigazdája. Kutatási területei közé tartozik a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az autonóm járművek. '''Korai élet és oktatás''' Fridman a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságban, Chkalovsk városában született, majd Moszkvában nőtt fel. Zsidó származású családból származik; édesapja, Alexander Fridman, plazmafizikus és a Drexel Egyetem professzora. Körülbelül 11 éves korában, a Szovjetunió összeomlása után, családja az Egyesült Államokba, Chicago környékére költözött. A Neuqua Valley High Schoolban érettségizett Naperville-ben, Illinois államban. Ezt követően a Drexel Egyetemen szerzett BSc és MSc fokozatot számítástechnikából 2010-ben, majd 2014-ben PhD fokozatot villamos- és számítástechnikai mérnöki területen. Doktori disszertációjának címe: “Learning of Identity from Behavioral Biometrics for Active Authentication”. '''Karrier''' 2014-ben Fridman a Google-nél kezdett dolgozni, ahol mesterséges intelligencia alapú személyazonosság-hitelesítési rendszereken dolgozott, de hat hónap után távozott, előnyben részesítve a kutatás és az akadémiai környezet nyújtotta “káoszt”. 2015-ben csatlakozott az MIT AgeLabhoz, ahol a vezetői viselkedés pszichológiáját és big data elemzését kutatta. 2019-ben publikált egy nem lektorált tanulmányt a Tesla Autopilot rendszeréről, amely szerint a félautonóm járműveket használó sofőrök figyelmesek maradnak. Ez ellentmondott a korábbi kutatásoknak, és kritikákat váltott ki a módszertanát illetően. A tanulmányt később eltávolították az MIT weboldaláról. Jelenleg az MIT Laboratóriumának Információs és Döntési Rendszerek részlegén kutató tudósként dolgozik. '''Podcast''' Fridman 2018-ban indította el podcastját, amely eredetileg “The Artificial Intelligence Podcast” néven futott, majd 2020-ban “The Lex Fridman Podcast”-re változtatta a nevét. A műsorban számos neves személyiséggel készített interjút, többek között Elon Musk, Jeff Bezos, Donald Trump, Mark Zuckerberg, Jimmy Wales, Matthew McConaughey, Kanye West, Oliver Stone, Benjamin Netanjahu, Yuval Noah Harari, Lisa Randall és Mohammed El-Kurd. 2024-ben a Boston Globe jelentése szerint a podcastnak 3,6 millió feliratkozója volt. '''Személyes élet''' Fridman első fokozatú fekete övvel rendelkezik brazil jiu-jitsuban, amelyet Rick és Phil Migliarese mesterektől kapott a philadelphiai Balance Studiosban. Jelenleg Austinban, Texas államban él. '''Friss hírek''' 2024 decemberében Fridman a közösségi médiában jelezte, hogy szeretne interjút készíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Zelenszkij elfogadta a meghívást, és a tervek szerint 2025 januárjában kerül sor az interjúra Kijevben. '''Kritikák és fogadtatás''' Fridman podcastja vegyes fogadtatásban részesült. Egyes tudósok és akadémikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy hozzájárulhat a félretájékoztatás terjedéséhez, míg mások elismerik, hogy magas szintű intellektuális beszélgetéseket folytat. Helen Lewis, az Atlantic újságírója szerint Fridman nem tartja fenn a “vékonynak tűnő újságírói távolságtartást” interjúalanyaival szemben, és személyes barátságokat ápol egyes vendégeivel. Összességében Lex Fridman jelentős hatást gyakorolt a mesterséges intelligencia és a technológiai diskurzus területén, podcastja pedig platformot biztosít a mélyreható beszélgetésekhez a tudomány, technológia és filozófia különböző aspektusairól. ---- [[Aaronson]] [[Abbas]] [[Abbeel]] [[Abramson]] [[Ackman]] [[Adams]] [[Adobe]] [[Aella]] [[Albert]] [[Aldrete]] [[Alex]] [[Altman]] [[Amanat]] [[Ammous]] [[Amodei]] [[Amon]] [[Anca]] [[Andreessen]] [[Angel]] [[Angle]] [[Annaka]] [[Annie]] [[Anthony]] [[Anya]] [[Aravind]] [[Ariel]] [[Arlotta]] [[Arm]] [[Armstrong]] [[Artificial]] [[Artist]] [[Arts]] [[Askren]] [[Atlas]] [[Atwood]] [[Avi]] [[Ayanna]] [[Bach]] [[Bailey]] [[Balaji]] [[Barish]] [[Barnett]] [[Barnhart]] [[Barrett]] [[Barron]] [[Barry]] [[Barsky]] [[Barzilay]] [[Bassem]] [[Batygin]] [[Ben]] [[Bengio]] [[Benjamin]] [[Bernie]] [[Bert]] [[Betül]] [[Bezos]] [[Bhaskar]] [[Bhattacharya]] [[Bitcoin]] [[Bitter]] [[Bjarne]] [[Blattman]] [[Boaler]] [[Bobby]] [[Boeree]] [[Boris]] [[Bostrom]] [[Botez]] [[Botvinick]] [[Bourla]] [[Brain-Computer]] [[Brands]] [[Breedlove]] [[Brendan]] [[Bret]] [[Brett]] [[Brian]] [[Brockman]] [[Brook]] [[Brooks]] [[Brown]] [[Bryan]] [[Brynjolfsson]] [[Buchwald]] [[Buss]] [[Bustamante]] [[Buterin]] [[Cabrol]] [[Cain]] [[Cal]] [[Calacanis]] [[Calderon]] [[Callaghan]] [[Capozzola]] [[Cardano]] [[Carl]] [[Carlin]] [[Carlsen]] [[Carlson]] [[Carmack]] [[Carroll]] [[Cartels]] [[Carter]] [[Case]] [[Cenk]] [[Chalmers]] [[Chamath]] [[Champion]] [[Change]] [[Charan]] [[Chollet]] [[Chomsky]] [[Chris]] [[Christmas]] [[Christof]] [[Christopher]] [[Clara]] [[Clarke]] [[Cliff]] [[Climate]] [[Coffeezilla]] [[Colin]] [[Collins]] [[Conti]] [[Cowen]] [[Cox]] [[Craib]] [[Craig]] [[Crews]] [[Cristiano]] [[Cristos]] [[Cronin]] [[Cruise]] [[Cuban]] [[Cummings]] [[Cumrun]] [[Curry]] [[Cursor]] [[Dalio]] [[Dana]] [[Danaher]] [[Daniel]] [[Daphne]] [[Dario]] [[Darling]] [[Dava]] [[David]] [[Dawkins]] [[Dawn]] [[Debate]] [[Deisseroth]] [[Demis]] [[Dennis]] [[Destiny]] [[Devon]] [[Diana]] [[Dileep]] [[Dillon]] [[Doblin]] [[Dodd]] [[Dolgov]] [[Dorsey]] [[Douglas]] [[Dragan]] [[Dragons]] [[Drug]] [[Druyan]] [[Duffin]] [[Duncan]] [[Eagleman]] [[Economist]] [[Eich]] [[Ekblaw]] [[El-Kurd]] [[Eliezer]] [[Ellenberg]] [[Elon]] [[Engineer]] [[Enjeti]] [[Erik]] [[Ethereum]] [[Eugenia]] [[Fadell]] [[Feldman]] [[Ferguson]] [[Fernald]] [[Ferrucci]] [[Filippenko]] [[Finance]] [[Fiona]] [[Fitzgerald]] [[Fravor]] [[Frebel]] [[Frenkel]] [[Fridman]] [[Friston]] [[Gabbard]] [[Gable]] [[Garland]] [[Garry]] [[Gary]] [[Gates]] [[Gavin]] [[General]] [[George]] [[Georges]] [[Gershenfeld]] [[Gibson]] [[Giertz]] [[Gilbert]] [[Ginni]] [[Gladstein]] [[Glenn]] [[Goertzel]] [[Goff]] [[Goodfellow]] [[Goodrow]] [[Google]] [[Gosling]] [[GothamChess]] [[Gracie]] [[Graham]] [[Grant]] [[Graves]] [[Greene]] [[Grimes]] [[Haidt]] [[Haier]] [[Hall]] [[Hancock]] [[Hanson]] [[Harari]] [[Hardcore]] [[Harris]] [[Harry]] [[Hart]] [[Harvey]] [[Hassabis]] [[Hawkins]] [[Hikaru]] [[Hill]] [[History]] [[Hoffman]] [[Hopfield]] [[Hoskinson]] [[Hotz]] [[Howard]] [[Huberman]] [[Hutchinson]] [[Hutter]] [[Instagram]] [[Isaacson]] [[Isbell]] [[Ishan]] [[Islam]] [[Jackson]] [[Jacobsen]] [[Jaron]] [[Jo]] [[Jocko]] [[Johnson]] [[Jonas]] [[Jonathan]] [[Jones]] [[Jordan]] [[Jorgensen]] [[Joscha]] [[Josh]] [[Judea]] [[Kaelbling]] [[Kahneman]] [[Kai-Fu]] [[Kaku]] [[Kanye]] [[Karaman]] [[Karl]] [[Karp]] [[Karpathy]] [[Kasparov]] [[Kate]] [[Kaçar]] [[Kearns]] [[Keating]] [[Keen]] [[Keller]] [[Kellis]] [[Kelly]] [[Kelsi]] [[Kennedy]] [[Keoki]] [[Kernel]] [[Kernighan]] [[Kevin]] [[Kimbal]] [[Kipping]] [[Knuth]] [[Koch]] [[Kokotov]] [[Koller]] [[Konstantin]] [[Korea]] [[Korkin]] [[Kotkin]] [[Kreischer]] [[Krugman]] [[Kumar]] [[Kurzweil]] [[Kushner]] [[Kuyda]] [[Kyle]] [[Lab]] [[Lane]] [[Langer]] [[Lanier]] [[Larratt]] [[Lattner]] [[Law]] [[LeCun]] [[Leak]] [[Lenat]] [[Leonard]] [[Leslie]] [[Levels]] [[Levin]] [[Levine]] [[Lex]] [[Life]] [[Lisa]] [[Littman]] [[Liulevicius]] [[Liv]] [[Lockdowns]] [[Lockheed]] [[Loeb]] [[Loh]] [[Loury]] [[Lukianoff]] [[MacAskill]] [[Magatte]] [[Magnus]] [[Malice]] [[Malik]] [[Manolis]] [[Marc]] [[Marcus]] [[Mark]] [[Martial]] [[Martin]] [[Mason]] [[Math]] [[Mathematician]] [[Matt]] [[Matthew]] [[Max]] [[McClelland]] [[McConaughey]] [[McCorduck]] [[Mearsheimer]] [[Media]] [[Melanie]] [[Melngailis]] [[Metzl]] [[Mexican]] [[Micali]] [[Michael]] [[Michio]] [[Miikkulainen]] [[Milei]] [[Miller]] [[Mina]] [[Misra]] [[Mitchell]] [[Mohammed]] [[Monga]] [[Moral]] [[MrBeast]] [[Muraresku]] [[Murray]] [[Music]] [[Musk]] [[Naimark]] [[Nakamura]] [[Natalya]] [[Nathalie]] [[Nazarov]] [[Neal]] [[Negreanu]] [[Neil]] [[Neri]] [[Netanyahu]] [[Neuroscientist]] [[New]] [[Newman]] [[Newport]] [[Ng]] [[Niall]] [[Nic]] [[Nick]] [[Nicole]] [[Niels]] [[Noah]] [[Noam]] [[Nolan]] [[Norman]] [[Normand]] [[North]] [[Norvig]] [[Objectivist]] [[Oliphant]] [[Oliver]] [[Omar]] [[Oriol]] [[Oxman]] [[Pakman]] [[Palestine]] [[Palihapitiya]] [[Pamela]] [[Paola]] [[Pappas]] [[Park]] [[Particle]] [[Pasulka]] [[Patterson]] [[Paul]] [[Pearl]] [[Pedro]] [[Penrose]] [[Perlroth]] [[Peter]] [[Peterson]] [[Picard]] [[Pieter]] [[Pinker]] [[Pirate]] [[Planetary]] [[Playter]] [[Plokhy]] [[Po-Shen]] [[Podcast]] [[Poggio]] [[Poker]] [[Political]] [[Pompliano]] [[Popular]] [[Prasad]] [[Pressfield]] [[Proctor]] [[Producer]] [[Psychedelics]] [[Python]] [[Quantum]] [[Racaniello]] [[Raibert]] [[Rajat]] [[Ramaswamy]] [[Randall]] [[Ranganath]] [[Ray]] [[Reaves]] [[Recent]] [[Rees]] [[Regina]] [[Reid]] [[Reinforcement]] [[Reisman]] [[Research]] [[Reynolds]] [[Richard]] [[Rick]] [[Risto]] [[Rob]] [[Robert]] [[Robin]] [[Robotics]] [[Robots]] [[Rocket]] [[Rodney]] [[Rogan]] [[Roger]] [[Rohit]] [[Roman]] [[Rometty]] [[Ronald]] [[Rosalind]] [[Rosolie]] [[Rubin]] [[Running]] [[Russ]] [[Russell]] [[Ryan]] [[Saagar]] [[Saifedean]] [[Sam]] [[Sanders]] [[Sanderson]] [[Sandholm]] [[Sara]] [[Sarma]] [[Sasso]] [[Saylor]] [[Schiller]] [[Schmachtenberger]] [[Schmidhuber]] [[Schmidt]] [[Schwarzman]] [[Science]] [[Science.]] [[Scientist]] [[Scientology]] [[Scott]] [[Seager]] [[Sean]] [[Sebastian]] [[Sergey]] [[Serhii]] [[Sertac]] [[Sexton]] [[Shainline]] [[Shannon]] [[Shapiro]] [[Sheldon]] [[Sheren]] [[Show]] [[Silver]] [[Silverglate]] [[Silvio]] [[Simon]] [[Simone]] [[Sinclair]] [[Sinek]] [[Skye]] [[Smith-Levin]] [[Smolin]] [[Social]] [[Soderstrom]] [[Sofman]] [[Solomon]] [[Song]] [[Sousa-Silva]] [[Spacey]] [[Special]] [[Spence]] [[Spotify]] [[Srinivas]] [[Srinivasan]] [[St-Pierre]] [[Stephenson]] [[Stevens]] [[Stone]] [[Store]] [[Strang]] [[String]] [[Strominger]] [[Stroustrup]] [[Stuart]] [[Suleiman]] [[Sullivan]] [[Sunkara]] [[Suri]] [[Susan]] [[Susskind]] [[Sutskever]] [[Systrom]] [[Tal]] [[Tarbell]] [[Teddy]] [[Tedrake]] [[Tegmark]] [[TensorFlow]] [[Tesla]] [[Thomas]] [[Thrun]] [[Tim]] [[Todd]] [[Tom]] [[Tomaso]] [[Tony]] [[Trading]] [[Travis]] [[Trump]] [[Trussell]] [[Tucker]] [[Tull]] [[Tulsi]] [[Tuomas]] [[Twitter]] [[Tyler]] [[Urmson]] [[Uygur]] [[Vafa]] [[Vapnik]] [[Vejas]] [[Verdon]] [[Vervaeke]] [[Vijay]] [[Vincent]] [[Vinyals]] [[Viscelli]] [[Vision]] [[Vitalik]] [[Vivek]] [[Vladimir]] [[Vogt]] [[Voss]] [[Vsauce]] [[Wade]] [[Wales]] [[Walker]] [[Walsh]] [[Walter]] [[Wang]] [[Weinstein]] [[West]] [[White]] [[Whyte]] [[Wilczek]] [[Wilkenfeld]] [[Willink]] [[Woit]] [[Wojciech]] [[Wolff]] [[Wolfram]] [[Wolpe]] [[Wrangham]] [[Yampolskiy]] [[Yann]] [[Yannis]] [[Yaron]] [[Yeonmi]] [[Yoshua]] [[You]] [[Youssef]] [[Yudkowsky]] [[Yuval]] [[Zach]] [[Zaremba]] [[Zev]] [[Zuckerberg]] {{hunl}} fe1i1dadmret9oa6oica3m870txl85m 3479257 3479255 2024-12-05T12:20:30Z LinguisticMystic 22848 3479257 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika|ppl}} Lex Fridman (született: 1983. augusztus 15.) orosz-amerikai számítógéptudós és podcaster, aki az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatója, valamint a “Lex Fridman Podcast” házigazdája. Kutatási területei közé tartozik a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az autonóm járművek. '''Korai élet és oktatás''' Fridman a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságban, Chkalovsk városában született, majd Moszkvában nőtt fel. Zsidó származású családból származik; édesapja, Alexander Fridman, plazmafizikus és a Drexel Egyetem professzora. Körülbelül 11 éves korában, a Szovjetunió összeomlása után, családja az Egyesült Államokba, Chicago környékére költözött. A Neuqua Valley High Schoolban érettségizett Naperville-ben, Illinois államban. Ezt követően a Drexel Egyetemen szerzett BSc és MSc fokozatot számítástechnikából 2010-ben, majd 2014-ben PhD fokozatot villamos- és számítástechnikai mérnöki területen. Doktori disszertációjának címe: “Learning of Identity from Behavioral Biometrics for Active Authentication”. '''Karrier''' 2014-ben Fridman a Google-nél kezdett dolgozni, ahol mesterséges intelligencia alapú személyazonosság-hitelesítési rendszereken dolgozott, de hat hónap után távozott, előnyben részesítve a kutatás és az akadémiai környezet nyújtotta “káoszt”. 2015-ben csatlakozott az MIT AgeLabhoz, ahol a vezetői viselkedés pszichológiáját és big data elemzését kutatta. 2019-ben publikált egy nem lektorált tanulmányt a Tesla Autopilot rendszeréről, amely szerint a félautonóm járműveket használó sofőrök figyelmesek maradnak. Ez ellentmondott a korábbi kutatásoknak, és kritikákat váltott ki a módszertanát illetően. A tanulmányt később eltávolították az MIT weboldaláról. Jelenleg az MIT Laboratóriumának Információs és Döntési Rendszerek részlegén kutató tudósként dolgozik. '''Podcast''' Fridman 2018-ban indította el podcastját, amely eredetileg “The Artificial Intelligence Podcast” néven futott, majd 2020-ban “The Lex Fridman Podcast”-re változtatta a nevét. A műsorban számos neves személyiséggel készített interjút, többek között Elon Musk, Jeff Bezos, Donald Trump, Mark Zuckerberg, Jimmy Wales, Matthew McConaughey, Kanye West, Oliver Stone, Benjamin Netanjahu, Yuval Noah Harari, Lisa Randall és Mohammed El-Kurd. 2024-ben a Boston Globe jelentése szerint a podcastnak 3,6 millió feliratkozója volt. '''Személyes élet''' Fridman első fokozatú fekete övvel rendelkezik brazil jiu-jitsuban, amelyet Rick és Phil Migliarese mesterektől kapott a philadelphiai Balance Studiosban. Jelenleg Austinban, Texas államban él. '''Friss hírek''' 2024 decemberében Fridman a közösségi médiában jelezte, hogy szeretne interjút készíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Zelenszkij elfogadta a meghívást, és a tervek szerint 2025 januárjában kerül sor az interjúra Kijevben. '''Kritikák és fogadtatás''' Fridman podcastja vegyes fogadtatásban részesült. Egyes tudósok és akadémikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy hozzájárulhat a félretájékoztatás terjedéséhez, míg mások elismerik, hogy magas szintű intellektuális beszélgetéseket folytat. Helen Lewis, az Atlantic újságírója szerint Fridman nem tartja fenn a “vékonynak tűnő újságírói távolságtartást” interjúalanyaival szemben, és személyes barátságokat ápol egyes vendégeivel. Összességében Lex Fridman jelentős hatást gyakorolt a mesterséges intelligencia és a technológiai diskurzus területén, podcastja pedig platformot biztosít a mélyreható beszélgetésekhez a tudomány, technológia és filozófia különböző aspektusairól. ---- [[Aaronson]] [[Abbas]] [[Abbeel]] [[Abramson]] [[Ackman]] [[Adams]] [[Adobe]] [[Aella]] [[Albert]] [[Aldrete]] [[Alex]] [[Altman]] [[Amanat]] [[Ammous]] [[Amodei]] [[Amon]] [[Anca]] [[Andreessen]] [[Angel]] [[Angle]] [[Annaka]] [[Annie]] [[Anthony]] [[Anya]] [[Aravind]] [[Ariel]] [[Arlotta]] [[Arm]] [[Armstrong]] [[Artificial]] [[Artist]] [[Arts]] [[Askren]] [[Atlas]] [[Atwood]] [[Avi]] [[Ayanna]] [[Bach]] [[Bailey]] [[Balaji]] [[Barish]] [[Barnett]] [[Barnhart]] [[Barrett]] [[Barron]] [[Barry]] [[Barsky]] [[Barzilay]] [[Bassem]] [[Batygin]] [[Ben]] [[Bengio]] [[Benjamin]] [[Bernie]] [[Bert]] [[Betül]] [[Bezos]] [[Bhaskar]] [[Bhattacharya]] [[Bitcoin]] [[Bitter]] [[Bjarne]] [[Blattman]] [[Boaler]] [[Bobby]] [[Boeree]] [[Boris]] [[Bostrom]] [[Botez]] [[Botvinick]] [[Bourla]] [[Brain-Computer]] [[Brands]] [[Breedlove]] [[Brendan]] [[Bret]] [[Brett]] [[Brian]] [[Brockman]] [[Brook]] [[Brooks]] [[Brown]] [[Bryan]] [[Brynjolfsson]] [[Buchwald]] [[Buss]] [[Bustamante]] [[Buterin]] [[Cabrol]] [[Cain]] [[Cal]] [[Calacanis]] [[Calderon]] [[Callaghan]] [[Capozzola]] [[Cardano]] [[Carl]] [[Carlin]] [[Carlsen]] [[Carlson]] [[Carmack]] [[Carroll]] [[Cartels]] [[Carter]] [[Case]] [[Cenk]] [[Chalmers]] [[Chamath]] [[Champion]] [[Change]] [[Charan]] [[Chollet]] [[Chomsky]] [[Chris]] [[Christmas]] [[Christof]] [[Christopher]] [[Clara]] [[Clarke]] [[Cliff]] [[Climate]] [[Coffeezilla]] [[Colin]] [[Collins]] [[Conti]] [[Cowen]] [[Cox]] [[Craib]] [[Craig]] [[Crews]] [[Cristiano]] [[Cristos]] [[Cronin]] [[Cruise]] [[Cuban]] [[Cummings]] [[Cumrun]] [[Curry]] [[Cursor]] [[Dalio]] [[Dana]] [[Danaher]] [[Daniel]] [[Daphne]] [[Dario]] [[Darling]] [[Dava]] [[David]] [[Dawkins]] [[Dawn]] [[Debate]] [[Deisseroth]] [[Demis]] [[Dennis]] [[Destiny]] [[Devon]] [[Diana]] [[Dileep]] [[Dillon]] [[Doblin]] [[Dodd]] [[Dolgov]] [[Dorsey]] [[Douglas]] [[Dragan]] [[Dragons]] [[Drug]] [[Druyan]] [[Duffin]] [[Duncan]] [[Eagleman]] [[Economist]] [[Eich]] [[Ekblaw]] [[El-Kurd]] [[Eliezer]] [[Ellenberg]] [[Elon]] [[Engineer]] [[Enjeti]] [[Erik]] [[Ethereum]] [[Eugenia]] [[Fadell]] [[Feldman]] [[Ferguson]] [[Fernald]] [[Ferrucci]] [[Filippenko]] [[Finance]] [[Fiona]] [[Fitzgerald]] [[Fravor]] [[Frebel]] [[Frenkel]] [[Fridman]] [[Friston]] [[Gabbard]] [[Gable]] [[Garland]] [[Garry]] [[Gary]] [[Gates]] [[Gavin]] [[General]] [[George]] [[Georges]] [[Gershenfeld]] [[Gibson]] [[Giertz]] [[Gilbert]] [[Ginni]] [[Gladstein]] [[Glenn]] [[Goertzel]] [[Goff]] [[Goodfellow]] [[Goodrow]] [[Google]] [[Gosling]] [[GothamChess]] [[Gracie]] [[Graham]] [[Grant]] [[Graves]] [[Greene]] [[Grimes]] [[Haidt]] [[Haier]] [[Hall]] [[Hancock]] [[Hanson]] [[Harari]] [[Hardcore]] [[Harris]] [[Harry]] [[Hart]] [[Harvey]] [[Hassabis]] [[Hawkins]] [[Hikaru]] [[Hill]] [[History]] [[Hoffman]] [[Hopfield]] [[Hoskinson]] [[Hotz]] [[Howard]] [[Huberman]] [[Hutchinson]] [[Hutter]] [[Instagram]] [[Isaacson]] [[Isbell]] [[Ishan]] [[Islam]] [[Jackson]] [[Jacobsen]] [[Jaron]] [[Jo]] [[Jocko]] [[Johnson]] [[Jonas]] [[Jonathan]] [[Jones]] [[Jordan]] [[Jorgensen]] [[Joscha]] [[Josh]] [[Judea]] [[Kaelbling]] [[Kahneman]] [[Kai-Fu]] [[Kaku]] [[Kanye]] [[Karaman]] [[Karl]] [[Karp]] [[Karpathy]] [[Kasparov]] [[Kate]] [[Kaçar]] [[Kearns]] [[Keating]] [[Keen]] [[Keller]] [[Kellis]] [[Kelly]] [[Kelsi]] [[Kennedy]] [[Keoki]] [[Kernel]] [[Kernighan]] [[Kevin]] [[Kimbal]] [[Kipping]] [[Knuth]] [[Koch]] [[Kokotov]] [[Koller]] [[Konstantin]] [[Korea]] [[Korkin]] [[Kotkin]] [[Kreischer]] [[Krugman]] [[Kumar]] [[Kurzweil]] [[Kushner]] [[Kuyda]] [[Kyle]] [[Lab]] [[Lane]] [[Langer]] [[Lanier]] [[Larratt]] [[Lattner]] [[Law]] [[LeCun]] [[Leak]] [[Lenat]] [[Leonard]] [[Leslie]] [[Levels]] [[Levin]] [[Levine]] [[Lex]] [[Life]] [[Lisa]] [[Littman]] [[Liulevicius]] [[Liv]] [[Lockdowns]] [[Lockheed]] [[Loeb]] [[Loh]] [[Loury]] [[Lukianoff]] [[MacAskill]] [[Magatte]] [[Magnus]] [[Malice]] [[Malik]] [[Manolis]] [[Marc]] [[Marcus]] [[Mark]] [[Martial]] [[Martin]] [[Mason]] [[Math]] [[Mathematician]] [[Matt]] [[Matthew]] [[Max]] [[McClelland]] [[McConaughey]] [[McCorduck]] [[Mearsheimer]] [[Media]] [[Melanie]] [[Melngailis]] [[Metzl]] [[Mexican]] [[Micali]] [[Michael]] [[Michio]] [[Miikkulainen]] [[Milei]] [[Miller]] [[Mina]] [[Misra]] [[Mitchell]] [[Mohammed]] [[Monga]] [[Moral]] [[MrBeast]] [[Muraresku]] [[Murray]] [[Music]] [[Musk]] [[Naimark]] [[Nakamura]] [[Natalya]] [[Nathalie]] [[Nazarov]] [[Neal]] [[Negreanu]] [[Neil]] [[Neri]] [[Netanyahu]] [[Neuroscientist]] [[New]] [[Newman]] [[Newport]] [[Ng]] [[Niall]] [[Nic]] [[Nick]] [[Nicole]] [[Niels]] [[Noah]] [[Noam]] [[Nolan]] [[Norman]] [[Normand]] [[North]] [[Norvig]] [[Objectivist]] [[Oliphant]] [[Oliver]] [[Omar]] [[Oriol]] [[Oxman]] [[Pakman]] [[Palestine]] [[Palihapitiya]] [[Pamela]] [[Paola]] [[Pappas]] [[Park]] [[Particle]] [[Pasulka]] [[Patterson]] [[Paul]] [[Pearl]] [[Pedro]] [[Penrose]] [[Perlroth]] [[Peter]] [[Peterson]] [[Picard]] [[Pieter]] [[Pinker]] [[Pirate]] [[Planetary]] [[Playter]] [[Plokhy]] [[Po-Shen]] [[Podcast]] [[Poggio]] [[Poker]] [[Political]] [[Pompliano]] [[Popular]] [[Prasad]] [[Pressfield]] [[Proctor]] [[Producer]] [[Psychedelics]] [[Python]] [[Quantum]] [[Racaniello]] [[Raibert]] [[Rajat]] [[Ramaswamy]] [[Randall]] [[Ranganath]] [[Ray]] [[Reaves]] [[Recent]] [[Rees]] [[Regina]] [[Reid]] [[Reisman]] [[Reynolds]] [[Risto]] [[Robin]] [[Rodney]] [[Rogan]] [[Roger]] [[Rohit]] [[Roman]] [[Rometty]] [[Ronald]] [[Rosalind]] [[Rosolie]] [[Rubin]] [[Running]] [[Russ]] [[Russell]] [[Ryan]] [[Saagar]] [[Saifedean]] [[Sam]] [[Sanders]] [[Sanderson]] [[Sandholm]] [[Sara]] [[Sarma]] [[Sasso]] [[Saylor]] [[Schiller]] [[Schmachtenberger]] [[Schmidhuber]] [[Schmidt]] [[Schwarzman]] [[Science]] [[Science.]] [[Scientist]] [[Scientology]] [[Scott]] [[Seager]] [[Sean]] [[Sebastian]] [[Sergey]] [[Serhii]] [[Sertac]] [[Sexton]] [[Shainline]] [[Shannon]] [[Shapiro]] [[Sheldon]] [[Sheren]] [[Show]] [[Silver]] [[Silverglate]] [[Silvio]] [[Simon]] [[Simone]] [[Sinclair]] [[Sinek]] [[Skye]] [[Smith-Levin]] [[Smolin]] [[Social]] [[Soderstrom]] [[Sofman]] [[Solomon]] [[Song]] [[Sousa-Silva]] [[Spacey]] [[Special]] [[Spence]] [[Spotify]] [[Srinivas]] [[Srinivasan]] [[St-Pierre]] [[Stephenson]] [[Stevens]] [[Stone]] [[Store]] [[Strang]] [[String]] [[Strominger]] [[Stroustrup]] [[Stuart]] [[Suleiman]] [[Sullivan]] [[Sunkara]] [[Suri]] [[Susan]] [[Susskind]] [[Sutskever]] [[Systrom]] [[Tal]] [[Tarbell]] [[Teddy]] [[Tedrake]] [[Tegmark]] [[TensorFlow]] [[Tesla]] [[Thomas]] [[Thrun]] [[Tim]] [[Todd]] [[Tom]] [[Tomaso]] [[Tony]] [[Trading]] [[Travis]] [[Trump]] [[Trussell]] [[Tucker]] [[Tull]] [[Tulsi]] [[Tuomas]] [[Twitter]] [[Tyler]] [[Urmson]] [[Uygur]] [[Vafa]] [[Vapnik]] [[Vejas]] [[Verdon]] [[Vervaeke]] [[Vijay]] [[Vincent]] [[Vinyals]] [[Viscelli]] [[Vision]] [[Vitalik]] [[Vivek]] [[Vladimir]] [[Vogt]] [[Voss]] [[Vsauce]] [[Wade]] [[Wales]] [[Walker]] [[Walsh]] [[Walter]] [[Wang]] [[Weinstein]] [[West]] [[White]] [[Whyte]] [[Wilczek]] [[Wilkenfeld]] [[Willink]] [[Woit]] [[Wojciech]] [[Wolff]] [[Wolfram]] [[Wolpe]] [[Wrangham]] [[Yampolskiy]] [[Yann]] [[Yannis]] [[Yaron]] [[Yeonmi]] [[Yoshua]] [[You]] [[Youssef]] [[Yudkowsky]] [[Yuval]] [[Zach]] [[Zaremba]] [[Zev]] [[Zuckerberg]] {{hunl}} 8tkcxf6rehna2kh0ur8pyx7vpzuxn29 2 798496 3479281 3479148 2024-12-05T17:19:38Z LinguisticMystic 22848 3479281 wikitext text/x-wiki [[/kombinatorika]] [[/gráfelmélet]] ---- Kombinatorika 1. Kombinatorikai alapfeladatok: ismétléses és ismétlés nélküli permutációk, variációk, kombinációk. Stirling formula. Binomiális- és polinomiális- (multinomiális) tételek és együtthatók definíciója, tulajdonságaik. Zárt formula Σik -ra. 2. Logikai szitaformula és alakjai. Alkalmazások: elcserélt levelek, Euler-féle φ függvény kiszámítása, király a sakktáblán. 3. Rekurzív összefüggések, nevezetes példák. Kapcsolat a lineáris homogén és inhomogén egyenletek megoldásai között. Állandó együtthatós lin. homogén egyenletek általános megoldása (karakterisztikus egyenlet), a másodrendű eset részletesen. 4. Generátorfüggvény módszer: definíció, mértani sor, speciális esetek. Összefüggés a racionális törtfüggvények és állandó együtthatójú lineáris homogén rekurziók között. Nemlineáris rekurziók: Catalan számok, Hanoi tornyai, pénzváltási probléma. 5. Extremális halmazrendszerek (általános probléma, Sperner I. tétele). Partíciós problémák (számok és halmazok felosztásai). Gráfelmélet 6. Irányított és irányítás nélküli gráfok. Alapfogalmak: egyszerű gráfok, utak, kör, fokszám, részgráfok fajtái. Kézfogási tétel és következményei. A Havel-Hakimi algoritmus. Összefüggőség, komponensek, "tintacsöppentős algoritmus" és sebessége. Euler- utak és körök, Euler tételei és algoritmusa. 7. Hamilton- utak és körök, a triviális algoritmus sebessége. Elvágó pontrendszerek. NP-teljes problémák. Dirac Gábor és Ore tételei. 8. Gráfok mátrixai (csúcs- és élmátrixok), elemi összefüggések. Tétel az adjacencia mátrix hatványáról. 9. Fák és jellemzésük, összefoglaló tétel. Cayley tétele, a Prüfer kód. 10. Gráfok izomorfizmusa, a triviális algoritmus sebessége. Invariáns tulajdonságok. Babai László eredményei. 11. Síkgráf, síktérkép, Kuratowski tétele, pontdiszjunkt utakkal is. Euler I. és II. poliédertételei és következményei. Fullerének. 12. Gráfok színezései, kromatikus szám, elemi állítások (pl. χ=1, χ=2, kapcsolata részgráfokkal). Mohó algoritmus, Brooks tétele, NP-teljes problémák. Öt- és négyszín tételek. 13. Páros gráfok, Kőnig tétele, algoritmus. Független él- és lefogó pontrendszerek, teljes párosítás, Kőnig-Hall tétel. Számelmélet 14. Oszthatóság, prímszámok, elemi állítások. Algoritmikus (számítógépes) problémák. A Számelmélet Alaptétele és következményei. Lnko, lkkt, relatív prímek. 15. Maradékos osztás, Euklideszi algoritmus, lineáris Diofantoszi egyenletek, kongruencia-egyenletek és egyenletrendszerek, kínai maradéktétel. 16. Számelméleti kongruenciák és tulajdonságaik. Teljes- és redukált maradékrendszerek, Euler φ függvénye. Lagrange-, Euler- és Fermat tételei. Nagy kitevőjű hatványok (mod m). o6w4u5nogxwtzu5dqwdpbonmtd8va3w 0 798524 3479231 2024-12-05T11:59:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479231 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479234 3479231 2024-12-05T12:00:40Z LinguisticMystic 22848 3479234 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Starship''' a SpaceX által fejlesztett kétfokozatú, teljesen újrahasznosítható szupernehéz hordozórakéta, amelynek célja, hogy embereket és rakományt juttasson alacsony Föld körüli pályára, a Holdra, a Marsra és azon túlra. A rendszer két fő komponensből áll: a '''Super Heavy''' első fokozatból és a '''Starship''' űrhajóból, amely második fokozatként is funkcionál. <span id="főbb-jellemzők"></span> === Főbb jellemzők === * '''Teljes újrahasznosíthatóság''': Mind a Super Heavy, mind a Starship úgy lett tervezve, hogy többször felhasználható legyen, jelentősen csökkentve az űrutazás költségeit. * '''Nagy teherbírás''': A Starship képes akár 150 metrikus tonna hasznos teher szállítására teljesen újrahasznosítható módban, és 250 metrikus tonnát egyszer használatos konfigurációban, ezzel a valaha épített legerősebb hordozórakétává válik. * '''Sokoldalúság''': A Starshipet úgy tervezték, hogy különféle küldetéseket hajtson végre, beleértve műholdak pályára állítását, emberes küldetéseket a Holdra és a Marsra, valamint mélyűri felfedezéseket. <span id="legutóbbi-fejlemények"></span> === Legutóbbi fejlemények === * '''Hatodik tesztrepülés''': 2024. november 19-én a SpaceX végrehajtotta a Starship hatodik tesztrepülését. Mind a Super Heavy első fokozat, mind a Starship űrhajó sikeresen végrehajtotta a vízi leszállást, előbbi a Mexikói-öbölben, utóbbi az Indiai-óceánban. * '''Űrbéli üzemanyag-feltöltés''': A SpaceX tervezi a Starship űrbéli tankolásának tesztelését, ami kulcsfontosságú lesz a jövőbeli mélyűri küldetésekhez, beleértve a NASA Artemis-programját is. A tesztelés várhatóan 2025-ben kezdődik. <span id="jövőbeli-tervek"></span> === Jövőbeli tervek === * '''Emberes Mars-küldetések''': Elon Musk szerint a Starship lehetővé teheti az emberek Marsra juttatását már négy éven belül, az első ember nélküli Mars-küldetés pedig két éven belül indulhat, amikor a Föld-Mars átvitel ablak megnyílik. * '''Holdi küldetések''': A NASA az Artemis-program keretében a Starshipet választotta az űrhajósok Holdra juttatására, ami jelentős mérföldkő az emberiség számára a Holdra való visszatérésben. <span id="gazdasági-hatás"></span> === Gazdasági hatás === A SpaceX jelenleg tárgyalásokat folytat részvények eladásáról, ami a vállalat értékét körülbelül 350 milliárd dollárra növelheti, ezzel a világ legértékesebb magáncégévé válva. A Starship fejlesztése és tesztelése jelentős előrelépést jelent az űrkutatásban, és kulcsszerepet játszik a SpaceX azon céljában, hogy az emberiséget többbolygós fajjá tegye. {{engl}} 0xkn5iehpejf4lr8yqqcu425m4kcluc 0 798525 3479233 2024-12-05T12:00:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479233 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479235 3479233 2024-12-05T12:02:02Z LinguisticMystic 22848 3479235 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A '''Falcon 1''' a SpaceX által fejlesztett és üzemeltetett első hordozórakéta, amely a magánfinanszírozású űrkutatás úttörőjének számít. A Falcon 1 volt az első magántulajdonú, folyékony üzemanyaggal hajtott rakéta, amely sikeresen pályára állította a hasznos terhét. ----- <span id="története-és-célja"></span> === Története és célja === * A Falcon 1 fejlesztését a SpaceX 2002-es megalapítását követően kezdte meg Elon Musk azzal a céllal, hogy csökkentse az űrbe jutás költségeit. * A rakéta kétfokozatú volt, és elsősorban kisebb műholdak pályára állítására tervezték. * Nevét a „Millennium Falcon”-ról kapta, utalva a ''Star Wars'' filmsorozat ikonikus űrhajójára. ----- <span id="technikai-jellemzők"></span> === Technikai jellemzők === * '''Első fokozat''': ** Hajtómű: Merlin 1C, RP-1 (kerozin) és folyékony oxigén (LOX) üzemanyaggal. ** Újrahasznosíthatóság: Kísérleti jelleggel ejtőernyős visszanyerést terveztek, de ez sosem valósult meg sikeresen. * '''Második fokozat''': ** Hajtómű: Kestrel, kisebb méretű és egyszerűbb tervezésű, mint az első fokozat hajtóműve. * '''Hasznos teherkapacitás''': ** Alacsony Föld körüli pályára (LEO): körülbelül 670 kg. ----- <span id="kilövések-és-mérföldkövek"></span> === Kilövések és mérföldkövek === # '''Első kilövés (2006. március 24.)''': #* Kudarcba fulladt, mivel a rakéta első fokozatának hajtóműve meghibásodott. # '''Második kilövés (2007. március 21.)''': #* Ismét kudarc: a második fokozat irányítása elveszett, és a rakéta nem érte el a pályát. # '''Harmadik kilövés (2008. augusztus 3.)''': #* A rakéta újabb meghibásodást szenvedett a fokozatok szétválása során. # '''Negyedik kilövés (2008. szeptember 28.)''': #* '''Első siker''': A Falcon 1 történelmet írt, mint az első magánfejlesztésű rakéta, amely sikeresen pályára állt. # '''Ötödik kilövés (2009. július 14.)''': #* '''Sikeres küldetés''': A Falcon 1 egy malajziai műholdat, a RazakSattot állította pályára. ----- <span id="jelentősége"></span> === Jelentősége === * A Falcon 1 sikere megalapozta a SpaceX jövőjét, és bizonyította, hogy a magáncégek képesek alacsonyabb költségen és hatékonyan működni az űrkutatás területén. * Tapasztalatai és technológiái továbbfejlesztésre kerültek a Falcon 9 rakétában, amely ma a SpaceX legfontosabb hordozórakétája. * A Falcon 1 első sikeres kilövése után a SpaceX figyelmét a nagyobb és újrahasznosítható rakéták fejlesztésére fordította. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Bár a Falcon 1 ma már nem aktív, jelentős szerepet játszott a modern űrkutatás forradalmasításában. A rakéta sikere lehetővé tette a SpaceX számára, hogy megvesse a lábát az űriparban, és megnyitotta az utat az olyan ambiciózus projektek előtt, mint a Falcon 9, a Starship, valamint a Mars kolonizálására irányuló tervek. {{engl}} 3uk54takxpxpdwptlfkhf88sl73y5gz 0 798526 3479237 2024-12-05T12:03:50Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479237 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479238 3479237 2024-12-05T12:03:55Z LinguisticMystic 22848 3479238 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Sheryl Kara Sandberg''' (született 1969. augusztus 28-án, Washington D.C.) amerikai technológiai vezető, filantróp és író. Leginkább a Facebook (ma Meta Platforms) operatív igazgatójaként (COO) ismert, ahol 2008-tól 2022-ig töltötte be ezt a pozíciót. Ő volt az első nő a vállalat igazgatótanácsában. Sandberg a LeanIn.Org alapítója is, amely a nők vezetői szerepvállalását támogatja. <span id="korai-élet-és-oktatás"></span> === Korai élet és oktatás === Sandberg a Harvard Egyetemen szerzett alapdiplomát summa cum laude minősítéssel, majd MBA fokozatot is ugyanitt. Karrierjét a Világbanknál kezdte, majd Lawrence Summers pénzügyminiszter kabinetfőnökeként dolgozott. <span id="karrier"></span> === Karrier === * '''Google''': 2001 és 2008 között a Google globális online értékesítési és műveleti alelnöke volt, ahol jelentős szerepet játszott a Google.org, a vállalat filantrópiai ágának létrehozásában. * '''Facebook (Meta Platforms)''': 2008-ban csatlakozott a Facebookhoz operatív igazgatóként, és kulcsszerepet játszott a vállalat hirdetési üzletágának kiépítésében, amely nyereségessé tette a céget. 2022 augusztusában jelentette be, hogy lemond COO pozíciójáról, de tanácsadóként továbbra is a vállalatnál marad. <span id="írói-munkásság"></span> === Írói munkásság === Sandberg két könyvet írt: * '''“Lean In: Women, Work, and the Will to Lead”''' (2013): A könyv a nők munkahelyi vezetői szerepvállalásáról szól, és több mint egy évig szerepelt a New York Times bestseller listáján. * '''“Option B: Facing Adversity, Building Resilience, and Finding Joy”''' (2017): A könyv a veszteséggel való megküzdésről és a reziliencia építéséről szól, amelyet Adam Grant pszichológussal közösen írt. <span id="filantrópia-és-közéleti-szerepvállalás"></span> === Filantrópia és közéleti szerepvállalás === Sandberg aktívan támogatja a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget. A LeanIn.Org alapítójaként számos programot indított a nők vezetői szerepének erősítésére. Emellett több nonprofit szervezet igazgatótanácsában is részt vett, mint például a Women for Women International és a Center for Global Development. <span id="személyes-élet"></span> === Személyes élet === Sandberg kétszer házasodott. Második férje, Dave Goldberg, a SurveyMonkey vezérigazgatója volt, aki 2015-ben hunyt el. 2022-ben feleségül ment Tom Bernthalhoz, az NBC News korábbi produceréhez. <span id="legutóbbi-fejlemények"></span> === Legutóbbi fejlemények === 2024 januárjában Sandberg bejelentette, hogy nem indul újra a Meta igazgatótanácsának választásán, és májusban távozik a testületből. 2024 májusában Sandberg bemutatta a “Screams Before Silence” című dokumentumfilmet, amely az izraeli nőket ért szexuális erőszakot mutatja be a 2023. október 7-i Hamasz-támadások során. A film célja, hogy felhívja a figyelmet a háborús nemi erőszak áldozatainak történeteire és a velük szembeni igazságtalanságokra. Sheryl Sandberg továbbra is jelentős befolyással bír a technológiai iparban és a nők vezetői szerepvállalásának előmozdításában. Filantrópiai tevékenysége és írásai révén aktívan hozzájárul a társadalmi változásokhoz és a nemek közötti egyenlőség elősegítéséhez. {{engl}} 8ndwnonngbjcir5j4p2ikji73cxdjmc 0 798527 3479239 2024-12-05T12:04:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479239 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479240 3479239 2024-12-05T12:05:04Z LinguisticMystic 22848 3479240 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Marc Andreessen''' (született 1971. július 9-én, Cedar Falls, Iowa, USA) amerikai szoftvermérnök, vállalkozó és befektető, aki jelentős szerepet játszott az internet fejlődésében és a Szilícium-völgy technológiai innovációiban. <span id="korai-élet-és-oktatás"></span> === Korai élet és oktatás === Andreessen a wisconsini New Lisbonban nőtt fel. Már általános iskolás korában megtanulta a BASIC programozási nyelvet, hogy saját számítógépes játékokat készíthessen. Később a matematikai házi feladatai automatizálására is programokat írt. 1993 decemberében szerzett alapképzési diplomát számítástechnikából az Illinois-i Egyetemen (University of Illinois at Urbana–Champaign). Tanulmányai során az Egyetem Nemzeti Szuperszámítógép Alkalmazási Központjában (NCSA) dolgozott, ahol megismerkedett Tim Berners-Lee nyílt szabványaival, amelyek az akkor még gyerekcipőben járó World Wide Web alapját képezték. Itt találkozott az akkor már létező ViolaWWW grafikus webböngészővel, amely inspirálta őt és kollégáját, Eric Binát, hogy egy integrált grafikával rendelkező, széles körben használható böngészőt hozzanak létre. Ennek eredménye volt a Mosaic webböngésző, amely 1993-ban jelent meg. <span id="karrier"></span> === Karrier === * '''Netscape Communications Corporation''': A Mosaic sikere után Andreessen 1994-ben Jim Clarkkal együtt megalapította a Netscape Communications Corporationt, ahol kifejlesztették a Netscape Navigator böngészőt. Ez a böngésző az 1990-es évek közepén az egyik legnépszerűbb internetes böngészővé vált. * '''Opsware''': Később Andreessen társalapítója volt a Loudcloud nevű vállalatnak, amely később Opsware néven vált ismertté. Az Opsware-t 2007-ben a Hewlett-Packard vásárolta meg. * '''Andreessen Horowitz''': 2009-ben Ben Horowitz-cal közösen megalapította az Andreessen Horowitz (a16z) nevű kockázati tőkealapot, amely számos sikeres technológiai vállalatba fektetett be, mint például az Airbnb, az OpenAI és a Slack. <span id="politikai-tevékenység"></span> === Politikai tevékenység === 2024-ben Andreessen jelentős politikai lépést tett azzal, hogy támogatta Donald Trump republikánus elnökjelöltet. 2,5 millió dollárt adományozott a Trumpot támogató Right for America nevű szuper PAC-nak, és aktívan igyekezett a Szilícium-völgyet Trump kriptovalutákkal, mesterséges intelligenciával és adózással kapcsolatos politikái mögé állítani. <span id="személyes-élet"></span> === Személyes élet === Andreessen felesége Laura Arrillaga, a filantrópia professzora és a Szilícium-völgy ismert filantrópja. Egy gyermekük van. <span id="hatás-és-örökség"></span> === Hatás és örökség === Marc Andreessen úttörő szerepet játszott az internet korai fejlődésében és a modern technológiai ipar alakításában. A Mosaic és a Netscape fejlesztésével hozzájárult az internet széles körű elterjedéséhez, míg az Andreessen Horowitz révén számos innovatív vállalat sikeréhez járult hozzá. {{engl}} l8cqwb10hiphhgkwkn5stj4ku0738vx 0 798528 3479241 2024-12-05T12:05:43Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479241 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 798529 3479243 2024-12-05T12:06:24Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479243 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479246 3479243 2024-12-05T12:09:57Z LinguisticMystic 22848 3479246 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[political action committee]] {{engl}} 8bpo447amq498p9rf9drz4k4pgtjbux 0 798530 3479244 2024-12-05T12:08:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479244 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479245 3479244 2024-12-05T12:08:45Z LinguisticMystic 22848 3479245 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Az '''Andreessen Horowitz''' (gyakran '''a16z''' néven is ismert) egy amerikai kockázati tőkealap-kezelő cég, amelyet 2009-ben alapított Marc Andreessen és Ben Horowitz. A vállalat székhelye a kaliforniai Menlo Parkban található, és jelentős szerepet játszik a technológiai startupok finanszírozásában és támogatásában. <span id="történelem-és-tevékenység"></span> === Történelem és tevékenység === Az Andreessen Horowitz alapítása óta mind korai fázisú startupokba, mind pedig már érettebb növekedési szakaszban lévő vállalatokba fektet be. Befektetései kiterjednek többek között az egészségügy, a fogyasztói piac, a kriptovaluták, a játék, a fintech és az enterprise IT területeire. 2024 májusában a cég által kezelt eszközök összértéke elérte a 42 milliárd dollárt, ezzel az egyik legnagyobb kockázati tőkealap-kezelővé vált. <span id="befektetések-és-portfólió"></span> === Befektetések és portfólió === Az Andreessen Horowitz számos sikeres technológiai vállalatba fektetett be, többek között az Airbnb, a Coinbase, a Facebook, a GitHub és az Instagram cégekbe. A cég portfóliója folyamatosan bővül, és aktívan támogatja az innovatív startupokat a különböző iparágakban. <span id="politikai-szerepvállalás"></span> === Politikai szerepvállalás === Az utóbbi években az Andreessen Horowitz alapítói, Marc Andreessen és Ben Horowitz, politikai szerepvállalásukkal is felhívták magukra a figyelmet. 2024-ben mindketten kifejezték támogatásukat Donald Trump elnökjelölt mellett, és jelentős adományokkal támogatták kampányát. Ez a lépés vegyes reakciókat váltott ki, különösen a Szilícium-völgy hagyományosan progresszív köreiben. <span id="legutóbbi-fejlemények"></span> === Legutóbbi fejlemények === 2024 novemberében Sriram Krishnan, az Andreessen Horowitz általános partnere, bejelentette távozását a cégtől, és tárgyalásokat folytat arról, hogy csatlakozzon Elon Musk új kormányzati hatékonyságot javító kezdeményezéséhez, a Department of Government Efficiency (DOGE) nevű szervezethez. Az Andreessen Horowitz továbbra is aktív szereplője a kockázati tőke piacának, és jelentős befolyással bír a technológiai ipar fejlődésére. Befektetései és tevékenységei révén hozzájárul az innováció előmozdításához és a jövő technológiai trendjeinek alakításához. {{engl}} dd99khmu8eumubmvb2l5kr487vd2qqr 0 798531 3479247 2024-12-05T12:10:14Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:ef|?}}” 3479247 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # [[?]] {{engl}} m42t61z8tpr9n03vtp2n8bx10srp460 0 798532 3479249 2024-12-05T12:14:29Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479249 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479250 3479249 2024-12-05T12:14:35Z LinguisticMystic 22848 3479250 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Andrew “Boz” Bosworth''' a Meta Platforms (korábban Facebook) technológiai igazgatója (CTO), aki a vállalat '''Reality Labs''' divízióját vezeti, amely az '''augmentált valóság (AR)''' és a '''virtuális valóság (VR)''' technológiák fejlesztésére összpontosít. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === Korai élet és tanulmányok === Bosworth a kaliforniai Santa Clara megyében nőtt fel, Saratoga városában, egy farmon. Gyerekkorában aktívan részt vett mezőgazdasági tevékenységekben a 4-H nonprofit szervezet révén. Tanulmányait a '''Harvard Egyetemen''' végezte, ahol mesterséges intelligencia kurzuson találkozott Mark Zuckerberggel, miközben tanársegédként dolgozott. 2004-ben diplomázott Harvardon. ----- <span id="karrierje-a-metánál-korábban-facebook"></span> === Karrierje a Metánál (korábban Facebook) === * '''Korai évek''': Bosworth 2006 januárjában csatlakozott a Facebookhoz, az egyik legelső mérnökként. Kulcsszerepet játszott olyan alapvető funkciók fejlesztésében, mint a '''News Feed''', valamint az első visszaélés-megelőző rendszerek kialakításában. Ő hozta létre a Facebook mérnöki alapképző programját (Engineering Bootcamp), amely segített az új alkalmazottak integrálásában. * '''AR és VR''': 2017 augusztusában Bosworth az '''Augmentált Valóság és Virtuális Valóság''' részleg alelnöke lett. Irányítása alatt a vállalat hardvereszközöket fejlesztett, mint az '''Oculus VR''' headsetek és a '''Portal''' videohívó eszközök. * '''CTO kinevezése''': 2022 januárjától technológiai igazgatóként folytatta munkáját, Mike Schroepfer helyét átvéve. Fő fókusza a Meta hardveres innovációinak és a '''metaverzum''' koncepciójának megvalósítása. ----- <span id="innováció-és-jövőkép"></span> === Innováció és jövőkép === Bosworth szerint a '''Meta''' célja, hogy olyan eszközöket fejlesszen, amelyek átalakítják a mindennapi életet. Ennek központi elemei: - '''AR szemüvegek (pl. Orion)''': Ezek a készülékek a jövőben helyettesíthetik az okostelefonokat, és képesek lesznek videohívásokra, szöveges üzenetekre, valamint digitális tartalmak megjelenítésére a valós világban. - '''Neurális interfészek''': Az emberi agy és az eszközök közvetlen kapcsolatát teremtő technológiák, amelyek kéz- és szemmozgás helyett gondolatokkal vezérelhető eszközöket ígérnek. - '''Mesterséges intelligencia''': Az AI alkalmazása az AR és VR technológiákban, hogy a felhasználók digitális információkat integrálhassanak a valós környezetükbe. ----- <span id="viták-és-kihívások"></span> === Viták és kihívások === 2018-ban kiszivárgott egy 2016-os belső feljegyzése, amelyet “The Ugly” (A csúf) címmel írt. Ebben Bosworth azt írta, hogy a Facebook küldetése – az emberek összekapcsolása – olyan gyakorlatokat is igazolhat, amelyek negatív következményekkel járnak. A memo nagy vitát váltott ki, Bosworth és Mark Zuckerberg később tisztázták álláspontjukat. ----- <span id="filantrópia-és-személyes-élet"></span> === Filantrópia és személyes élet === Bosworth aktívan részt vesz jótékonysági tevékenységekben, például a '''Peninsula Open Space Trust''' igazgatótanácsának alelnökeként. Felesége April Bosworth (született Wood), akivel együtt él Kaliforniában. ----- <span id="legújabb-fejlemények"></span> === Legújabb fejlemények === * '''Generatív AI''': Bosworth a legújabb interjúkban kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia hogyan formálja a Meta termékfejlesztését, különösen az AR szemüvegek esetében. * '''AR és VR technológia''': A Meta tervei szerint ezek az eszközök megfizethetőbbé válnak, például virtuális tévék és egyéb digitális szolgáltatások révén. Bosworth vezetése alatt a Meta az AR és VR technológiák piacának egyik vezető szereplőjévé vált, és célja, hogy a jövő digitális eszközeit a mindennapi élet részévé tegye. {{engl}} cogux8dn2ohoqrp2c67k9ckr8ru0vyo 0 798533 3479253 2024-12-05T12:18:07Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479253 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479254 3479253 2024-12-05T12:18:53Z LinguisticMystic 22848 3479254 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Bjarne Stroustrup''' (született: 1950. december 30., Aarhus, Dánia) dán számítástechnikai tudós, a C++ programozási nyelv megalkotója. Stroustrup munkássága alapvetően formálta a modern szoftverfejlesztést, és a C++ a mai napig az egyik legszélesebb körben használt programozási nyelv. ----- <span id="korai-élet-és-tanulmányok"></span> === Korai élet és tanulmányok === * Stroustrup Aarhusban, Dániában született, és a helyi egyetemen szerzett mesterfokozatot számítástechnikából és matematikából. * A doktori fokozatot a Cambridge-i Egyetemen szerezte meg, ahol kutatási területe a számítógépes rendszerek szimulációja volt. ----- <span id="a-c-megalkotása"></span> === A C++ megalkotása === * Stroustrup 1979-ben kezdett dolgozni a C++ első verzióján, amikor a Bell Laboratories-nál dolgozott. * A C++ eredetileg “C with Classes” (C osztályokkal) néven volt ismert, és célja az volt, hogy a C nyelv hatékonyságát kombinálja az objektumorientált programozás rugalmasságával. * Az első hivatalos verziót 1985-ben publikálta, és a nyelv hamarosan népszerűvé vált a szoftverfejlesztők körében. ----- <span id="a-c-jelentősége"></span> === A C++ jelentősége === * A C++ forradalmasította a szoftverfejlesztést, különösen olyan területeken, mint az operációs rendszerek, a játékszoftverek és a beágyazott rendszerek. * A nyelv támogatja az objektumorientált programozást, az általános programozást (templates) és az alacsony szintű memóriakezelést, ami rendkívül rugalmas és hatékony megoldásokat tesz lehetővé. ----- <span id="szakmai-pályafutás"></span> === Szakmai pályafutás === * Stroustrup a Bell Laboratories-nál és az AT&amp;T Labs-nál dolgozott vezető kutatóként. * Jelenleg a Texas A&amp;M Egyetem Számítástechnikai Tanszékének vendégprofesszora. * Az iparban és az akadémiai világban egyaránt aktívan részt vesz a C++ szabványosítási folyamatában. ----- <span id="díjak-és-elismerések"></span> === Díjak és elismerések === * Számos rangos díjat kapott, többek között az IEEE Computer Pioneer Awardot és az ACM Grace Murray Hopper Awardot. * A világ számos egyeteméről tiszteletbeli doktori címet kapott a programozási nyelvek fejlődéséhez nyújtott hozzájárulásaiért. ----- <span id="publikációk"></span> === Publikációk === Stroustrup több könyvet is írt, amelyek közül a legismertebb: - '''“The C++ Programming Language”''': A nyelv hivatalos referenciakönyve, amelyet számos kiadásban publikáltak. - '''“A Tour of C++”''': Egy rövid áttekintés a nyelv modern verzióiról. - '''“Programming: Principles and Practice Using C++”''': Egy bevezető könyv a programozáshoz C++ nyelven. ----- <span id="személyes-élet"></span> === Személyes élet === Stroustrup elmondása szerint mindig is szenvedélyesen érdeklődött a praktikus és hatékony szoftvermegoldások iránt. Bár dán származású, nagy része életének az Egyesült Államokban zajlott. ----- <span id="öröksége"></span> === Öröksége === Bjarne Stroustrup neve összefonódott a modern programozással. A C++ továbbra is meghatározó szerepet játszik az informatikai iparban, és Stroustrup munkája generációkat inspirált a programozási nyelvek fejlesztésére és használatára. Az ő filozófiája – hogy a hatékonyság és a rugalmasság egyaránt fontos – mély hatást gyakorolt a szoftverfejlesztés egészére. {{engl}} pik0x8pmqtruls9c00rg4t076av33t5 0 798534 3479261 2024-12-05T12:22:37Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[Cornell]] lapot a következő névre: [[Cornell University]] 3479261 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Cornell University]] 9h5ebjkxy8t2he7wrvflk3qbrhozv2i 0 798535 3479268 2024-12-05T12:32:37Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479268 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479269 3479268 2024-12-05T12:34:10Z LinguisticMystic 22848 3479269 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} Az '''Ivy League''' egy csoport az Egyesült Államok és a világ legkiemelkedőbb egyetemeiből. Bár eredetileg sportligaként alakult meg, ma már az elit akadémiai és kutatási kiválóság szinonimája. Az Ivy League intézményei híresek a rendkívül magas oktatási színvonalukról, világszínvonalú kutatásaikról és tekintélyes alumni közösségeikről. ----- <span id="az-ivy-league-egyetemei"></span> === Az Ivy League egyetemei === Az Ivy League 8 tagot foglal magában, amelyek mindegyike a keleti parton található: # '''Brown University''' (Providence, Rhode Island) # '''Columbia University''' (New York City, New York) # '''Cornell University''' (Ithaca, New York) # '''Dartmouth College''' (Hanover, New Hampshire) # '''Harvard University''' (Cambridge, Massachusetts) # '''University of Pennsylvania (Penn)''' (Philadelphia, Pennsylvania) # '''Princeton University''' (Princeton, New Jersey) # '''Yale University''' (New Haven, Connecticut) ----- <span id="történet"></span> === Történet === * Az Ivy League eredetileg sportligaként jött létre 1954-ben az NCAA Division I keretében, hogy a nyolc egyetem közötti atlétikai versenyeket koordinálja. * Az “Ivy” elnevezés még korábban, az 1930-as években terjedt el, és valószínűleg az egyetemek történelmi múltjára és patinás épületeikre utal. ----- <span id="jelentősége"></span> === Jelentősége === Az Ivy League egyetemek az Egyesült Államok felsőoktatásának elitjét képviselik, és szinte minden rangsorban a világ legjobb intézményei közé tartoznak. Széles körű hatásuk van az oktatás, a kutatás, a politika, a gazdaság és a kultúra területén. ----- <span id="jellemzőik"></span> === Jellemzőik === # '''Akadémiai kiválóság:''' #* Az Ivy League intézményei a világ legjobb oktatóit és kutatóit alkalmazzák. #* Programjaik híresek a szigorúságukról és a széles körű tudományos képzésről. # '''Versenyképes felvételi folyamat:''' #* Az Ivy League egyetemek rendkívül szelektívek, a felvételi arány gyakran 5-10% körüli. #* A diákok kiemelkedő tanulmányi eredményei, tesztpontszámai és közösségi aktivitásai fontos szerepet játszanak. # '''Kutatási kiválóság:''' #* Ezek az intézmények jelentős kutatási erőforrásokkal rendelkeznek, és élen járnak az orvostudomány, a technológia, a társadalomtudományok és a művészetek területén. # '''Prestízs:''' #* Az Ivy League intézményeiben végzett hallgatók jelentős előnyt élveznek a munkaerőpiacon. #* Az alumni közösségek tagjai gyakran töltik be a legbefolyásosabb pozíciókat az üzleti világban, a politikában és a tudományos életben. # '''Sport és hagyomány:''' #* Bár az Ivy League atlétikai programjai nem olyan dominánsak, mint más amerikai egyetemeké, a sportkultúra és az interkollegiális versenyek hosszú múltra tekintenek vissza. ----- <span id="alumni"></span> === Alumni === Az Ivy League intézmények híres alumni közösséggel büszkélkedhetnek. Kiemelkedő diplomásaik között találhatók: - '''Elnökök:''' Barack Obama (Columbia, Harvard), John F. Kennedy (Harvard), George H. W. Bush (Yale), Franklin D. Roosevelt (Harvard). - '''Üzleti vezetők:''' Jeff Bezos (Princeton), Elon Musk (Penn), Lloyd Blankfein (Harvard). - '''Tudósok:''' Richard Feynman (Princeton), Noam Chomsky (Penn), Alan Turing (Princeton). ----- <span id="kritika-és-kihívások"></span> === Kritika és kihívások === * '''Elitizmus:''' Az Ivy League intézményeket időnként azzal vádolják, hogy fenntartják az elitizmus kultúráját, és nem elég befogadóak a kevésbé tehetős diákok számára. * '''Költségek:''' A tandíjak rendkívül magasak, bár a legtöbb egyetem jelentős ösztöndíjprogramokat kínál. * '''Diverzitás:''' Bár jelentős lépéseket tettek a diverzitás növelése érdekében, a társadalmi és etnikai egyenlőség területén még mindig vannak kihívások. ----- <span id="örökség-és-hatás"></span> === Örökség és hatás === Az Ivy League intézmények továbbra is meghatározó szerepet játszanak a globális felsőoktatásban. Nemcsak az akadémiai kiválóságot képviselik, hanem a kulturális és társadalmi fejlődést is elősegítik, miközben fenntartják a történelmi hagyományaikat. {{engl}} g9ib4bu1sg1obfu9bwuzl7jvqkno3hx 0 798536 3479270 2024-12-05T12:34:26Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479270 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479271 3479270 2024-12-05T12:36:17Z LinguisticMystic 22848 3479271 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} '''Dartmouth College''' az Egyesült Államok egyik legrégebbi és legelismertebb egyeteme, az Ivy League egyik tagja. Az egyetem New Hampshire államban, '''Hanover''' városában található, és híres a humán tudományok, a mérnöki tudományok és a közgazdaságtan területén nyújtott kiemelkedő képzéséről. ----- <span id="történelem-és-alapítás"></span> === Történelem és alapítás === * '''Alapítva:''' 1769-ben Eleazar Wheelock által. * '''Eredeti cél:''' Az amerikai őslakosok oktatása és keresztény hittérítés. * Az egyetem nevét '''William Legge, Dartmouth második grófja''' után kapta, aki jelentős pénzügyi támogatást nyújtott az intézménynek. ----- <span id="akadémiai-programok"></span> === Akadémiai programok === Dartmouth egyedülálló az Ivy League-ben, mivel egyszerre kínálja egy kis főiskola személyes figyelmét és egy kutatóegyetem erőforrásait. Az egyetem négy fő oktatási egységből áll: # '''Dartmouth College:''' Az alapképzési programokat nyújtó főegység. # '''Geisel School of Medicine:''' Orvosi képzés és kutatás. # '''Thayer School of Engineering:''' Multidiszciplináris mérnöki programok. # '''Tuck School of Business:''' Az egyik legelismertebb üzleti iskola az Egyesült Államokban. ----- <span id="hallgatói-élet"></span> === Hallgatói élet === * '''Hallgatók száma:''' Körülbelül 6500 diák, ebből 4000 az alapképzésben vesz részt. * '''Diák-fakultás arány:''' 7:1, ami rendkívül személyes tanulási környezetet biztosít. * '''Tanulmányi programok:''' Dartmouth negyedéves (quarter) rendszerben működik, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy rugalmasságot élvezzenek a tanulmányi és külföldi tanulmányi programjaik összeállításában. ----- <span id="hagyományok-és-kultúra"></span> === Hagyományok és kultúra === Dartmouth híres erős diákéletéről és hagyományairól: - '''Winter Carnival:''' Egy évente megrendezett téli fesztivál. - '''Homecoming:''' Az öregdiákok és jelenlegi diákok számára rendezett közösségi esemény. - '''Dartmouth Outing Club:''' Az Egyesült Államok legrégebbi hallgatói szabadtéri klubja, amely lehetőségeket biztosít a természetjárásra és kalandokra. ----- <span id="ranglista-és-elismerések"></span> === Ranglista és elismerések === * Dartmouth rendszeresen az első 15 helyezett között szerepel az amerikai egyetemek rangsorában. * Az egyetem különösen erős a humán tudományok, az üzleti és a mérnöki tudományok területén. * A '''Tuck School of Business''' az egyik legjobb MBA programot kínálja az USA-ban. ----- <span id="alumni"></span> === Alumni === Dartmouth büszke kiemelkedő öregdiákjaira, akik jelentős hatást gyakoroltak a világ különböző területein: - '''Nelson Rockefeller:''' Az Egyesült Államok alelnöke. - '''Dr. Seuss (Theodor Geisel):''' Híres író és illusztrátor. - '''Timothy Geithner:''' Az Egyesült Államok pénzügyminisztere. - '''Mindy Kaling:''' Színész, író és producer. ----- <span id="kampusz-és-helyszín"></span> === Kampusz és helyszín === Dartmouth campusát festői környezetben, a Connecticut-folyó partján található. Az egyetem építészeti stílusa tükrözi történelmi gyökereit, miközben modern létesítményekkel is rendelkezik, például: - '''Baker-Berry Library:''' Az egyetem központi könyvtára. - '''Hood Museum of Art:''' Egy jelentős művészeti gyűjteményt bemutató múzeum. ----- <span id="kutatás-és-innováció"></span> === Kutatás és innováció === * Dartmouth erős kutatási infrastruktúrával rendelkezik, különösen az orvosi és mérnöki tudományok területén. * Az egyetem a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén is vezető szerepet tölt be. ----- <span id="örökség-és-jelentőség"></span> === Örökség és jelentőség === Dartmouth College az Egyesült Államok egyik legelismertebb felsőoktatási intézménye, amely ötvözi a hagyományokat a modern innovációval. Az egyetem elkötelezett az akadémiai kiválóság, a személyes figyelem és a társadalmi felelősségvállalás iránt. {{engl}} thhu24oo6bmkajv1gdag46npkxfivzn 0 798537 3479274 2024-12-05T13:03:12Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[StabilityAI]] lapot a következő névre: [[Stability AI]] 3479274 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Stability AI]] azqtc8j5db4cgclghi04qusq63k3smq 0 798538 3479276 2024-12-05T14:23:58Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{z}}” 3479276 wikitext text/x-wiki {{z}} 0ydisru35ovnq8yqdnvinl3et21lsun 0 798539 3479284 2024-12-05T17:46:42Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479284 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 0 798540 3479295 2024-12-05T22:37:35Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:hmat|?}}” 3479295 wikitext text/x-wiki {{hunfn}} #{{label|hu|matematika}} ? {{hunl}} ge4tzf1n5qz69bj827bo4fz9xj03kdp 0 798541 3479296 2024-12-06T07:42:56Z 2A00:1110:101:9193:8862:5BDE:9E4:B3D3 Új oldal, tartalma: „Tisz jír for evör betin in szpesöl szpesöl Lászt krisztmösz áj gév jú máj hárt, bát a veri nekszt déj jú givin övéj” 3479296 wikitext text/x-wiki Tisz jír for evör betin in szpesöl szpesöl Lászt krisztmösz áj gév jú máj hárt, bát a veri nekszt déj jú givin övéj mcqhu71exikx7r4ysaszsog2zajabbd 0 798542 3479298 2024-12-06T10:51:17Z LinguisticMystic 22848 Új oldal, tartalma: „{{subst:einf|?}}” 3479298 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479299 3479298 2024-12-06T10:51:31Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[MiHoYo]] lapot a következő névre: [[miHoYo]] 3479298 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} [[?]] {{engl}} qmqn3lg61kq7tyg0vydiycbacf4m6i7 3479301 3479299 2024-12-06T10:52:02Z LinguisticMystic 22848 3479301 wikitext text/x-wiki {{engfn}} # {{label|en|informatika}} A miHoYo egy kínai videojáték-fejlesztő és -kiadó vállalat, amelyet 2012-ben alapítottak Sanghajban. Legismertebb alkotásaik közé tartozik a Honkai-sorozat, a Tears of Themis és a Genshin Impact. A cég tevékenysége nemcsak a játékfejlesztésre korlátozódik; animációs sorozatokat, regényeket, képregényeket, zenéket és különféle árucikkeket is készítenek. A Genshin Impact 2020-as globális sikere után a miHoYo 2022-ben létrehozta a HoYoverse nevű globális kiadói leányvállalatát, amelynek célja a tartalomgyártás bővítése Kínán kívül. A HoYoverse székhelye Szingapúrban található, és világszerte működik, többek között Montrealban, Los Angelesben, Tokióban és Szöulban. A miHoYo alapítói, Cai Haoyu, Liu Wei és Luo Yuhao, a Sanghaji Jiao Tong Egyetem hallgatóiként hozták létre a céget. Az “miHoYo” névben az “H” és az “Y” betűk az alapítók nevének kezdőbetűiből származnak, míg az “O” betűt olyan híres cégek neveinek mintájára adták hozzá, mint a Facebook, a Google és a Microsoft. A miHoYo elkötelezett amellett, hogy a legmodernebb játékfejlesztési technológiákat alkalmazza, és jelentős technikai képességeket halmozott fel többek között a cel-shading és a felhőalapú játék területén. A jövőben tovább kívánják bővíteni tartalomgyártási, technológiai kutatási és kiadói tevékenységeiket világszerte. {{engl}} mopgcg6tyi81kh7oiw0rp058ud72y7p 0 798543 3479300 2024-12-06T10:51:31Z LinguisticMystic 22848 LinguisticMystic átnevezte a(z) [[MiHoYo]] lapot a következő névre: [[miHoYo]] 3479300 wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[miHoYo]] 2mp3318v8qgjyigz77cjztxsxs3kg6m 0 798544 3479302 2024-12-06T11:46:04Z 89.134.16.221 Új oldal, tartalma: „{{subst:fige|belekapaszkodik valamibe, valakibe #megkapaszkodik valamiben, valakiben}}” 3479302 wikitext text/x-wiki {{fraIge}} {{fr-verb}} # [[belekapaszkodik valamibe, valakibe #megkapaszkodik valamiben, valakiben]] {{Igeragozás}} {{fr-conj-auto}} {{fral}} c3yv17ymcueoe58m7wt8oehsynczuwc